1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
Kisléghy Imre: Egy vonatkozásban szeretném megerősíteni a jelentést, még pedig az építőiparral kapcsolatos tapasztalatokról szeretnék megemlíteni egy-két dolgot. Az egyik, ami a magas- és a mélyépítő iparra egyaránt jellemző, a munkaerők szétforgácsoltsága. 3-4-5 emberrel dolgoznak egy-egy munkahelyen: építésen, ut- és csatornaépítésen. Mindenütt ez a jellemzői A magasépítéseken hasonlóan. A munkaerők koncentrált felhasználása csak a munka kezdő- és befejező szakaszán, a munka e miatti elhúzódása rendkivül rossz gazdálkodásra vall. Elkezdenek 2o-25 munkát. Mindenütt szanaszét vannak az anyagok, az eszközök, a társadalmi tulajdont nem lehet megfelelően biztosítani. Az átfutás hosszúsága rendkívüli károkat okoz. Miután az anyag x jórésze a gépiparral foglalkozik, indokolt lenne az építőipari területnek egy Ilyen jelxegu vizsgaláta. Megerősítené azt a központi bizottsági állásfoglalásta, amely \ xx éppen az építőiparral kapcsolatos, mert ott legnagyobb a feszültség. Bukta József: Szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen komoly anyagnak, mint axilyen előttünk van, mi lesz később a következménye. Lehet-e várni javulást? Mert igen komoly és mély problémákat vet fel, különösen a munkafegyelemről. Sőt azt mondja egyik helyen, hogy a gazdasági vezetők a fegyelmezés eszközével nem is tudnak élni, mert a dolgozók ott hagyják a munkahelyet. Nem[rég panaszkodott nekem az egyik építőipari vezető azért, mert már nem is egy napot, hanem két napot vesznek ki a dolgozók engedély néllcül. Azt mondotta, hogy péntek déltől hétfő délig nem látják munkásaikat. Nem tudnak mit osinálni, mert ottjhagyják őket. J 106 __________ • _j • * Mm »#+ ■ .to® * - 16 - |
