1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
483
d j- 9 'I- Egyes vállalatoknál kísérletek történtek, hogy egyedi jutalmakkal, segélyekkel, kölcsönökkel is növeljék a törzsgárda tagok megbecsülését. Ezek azonban meglehetősen elszigetelt esetek;- a vállalatoktól kilépők .18 %-a törzsgárda tag, és a kilépő törzsgárda tagok mintegy 41 %-a lo évnél hosszabb munka- viszonnyal rendelkezett az adott vállalatnál. Figyelemre méltó a törzsgárda tagsággal rendelkező szakmunkások, ill, műszaki alkalmazottak kilépési aránya is. Pl. : a KGM felügyelete alá tartozó vállalatoknál a kilépő szakmunkások 21,9 %-a, a műszaki alkalmazottak 42,3 %-a; A Kip.Min. felügyelete alá tartozó vállalatoknál a szakmunkások 43»7 %-a, a műszaki alkalmazottak 62,5 %-a volt a törz3gárda tagja. A fluktuációba bekapcsolódott törzsgárda tagok magas aránya alapján feltételezhető, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésük a vállalatoknál nem éri el a szükséges mértéket,- Ezt a feltételezésünket alátámasztották azok az adatok io, amelyeket a vállalati átlagbérek, ill, átlagjövedelmek, valamint a törzsgárda tagok átlagbére éo átlagjövedelme összehasonlításakor nyertünk. Az átlagbért a kollektíva egy részére, ezen belül a törzo- gárdatagok vonatkozásában vizsgálva: a Kip.Min.területén a lo évnél hosszabb vállalati munkaviszonnyal rendelkezők átlagbére 3,2 %-kal, a 2o évnél hosszabb ; vállalati munkaviszonnyal rendelkezők átlagbére 2,7 %-kal volt magasabb, mint a vállalati átlag. / Megjegyezzük, hogy I a vezető beosztású dolgozók döntő többsége törzsgárda tag, nagyobb részük a lo és 2o év közötti vállalatnál eltöltött munkaidővel rendelkezők közé tartozik. A vezető beosztásúak A ,v bére az adott kategóriát torzítja, de technikai okok miatt a részletezést nem lehetett jobban mélyíteni,/ __________________________________________________ i í 1 1
