1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
142
1 aégre ártalmas munkakörülmények, nehéz fizikai munka, váltó- műszak, stb, A Csepeli Acélműben pl, 1968-ban mégcsak 60 fő munkáslétszám hiányzott, 1969-ben már 26c fő, amit nem tudnak felvenni, mert a munkára jelentkezők, amikor megismerik a nehéz fizikai munkát, az egészségre ártalmas körülményeket, a többmüszakos munkarendet,, tovább mennek anélkül,hogy ténylegesen felvennék a munkát, A munkaerőéhség olyan gyakorlatot alakított ki, mely szerint az uj belépő dolgozóknak magasabb bért biztosítanak,mint az előző munkahelyén. Ezt a helyzetet a dolgozók egy része kihasználja, többször változtat munkahelyet, /vándormadarak/ s igy indokolatlanul előnyösebb anyagi helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akik több év óta becsületesen egy munkahelyen dolgoznak, A munkaerővándorlás csökkentésére történt helyes kezdeményezés egyes vállalatok részéről, amely azt kívánta megválósicani, hogy ne vegyenek fel olyan dolgozót, alci egy éven belül már kettőnél több munkahelyen dolgozott. De mivel ez nem vált általánossá, azok a vállalatok, amelyek ezt betartották, rosszul jártak. Ilyen volt pl, a Budapesti Vegyipari Gépgyár is, amelynek 197o, január 1-én még 2328 fős induló .létszáma volt, de egy hónap múlva már 62 fős hiánya keletkezett, A vi zs gálát során a munlcaerőgazdálkodás problémáinak nehézségeit - különösen az erősen meglazult munkafegyelmet - szivesen magyarázták a munkaerővándorlás nagyságával, növekedésével a vállalatok vezető szakemberei. Kétségtelen, jalentos a hatása, de van benne sok túlzás is. Vegyünk példának egy olyan vállalatot, ahol 32 %-os volt a kilépés, Ez nem..azt jelenti, hogy az összlétszám 32 %-a vált meg a munkahelyétől, Ez a szám a valóságban lehet hogy csal: 25, 2o, esetleg 15 %-ot jelent. Ugyanis ha az összlétszám 80 %-a nem mozdult meg, s a kilépés mégis 32 %-os, akkor az azt jelenti, hogy a kilépéseket a létF/293o/l97o, I JlP ’ | /'fa .- j I
