1970. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

186

I Kisléghy Imre: A jelentés tartalmazza azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk. A jelentésnek nagyon alaposan kellene exponálnia, hogy az új helyzetben, a gazdasági reform következményeként, rendkívüli módon lelassult az üzemeknek a fővárosból való kitelepítése. Emiatt több helyen ugyanazok a problémák vetődtek fel, mint a Lipótvárosban. Felmerül olyan nézőpont, hogy 680 millió forintba kerül a vállalatok kitelepí­tése, és ezzel a dolog rendezetlennek tűnik, holott a problémá­ban mást is vizsgálni kellene: egyrészt azt, hogy ezeken a terü­leteken fekvésüknél fogva, valamint a közművesítés, a közlekedés, és egyéb ellátottság szempontjából olcsóbb a beruházás; másrészt azt, hogy vállalataink előkészitő munkája a nullával egyenlő, mert ők nem akarnak elmenni, és ezen megbukik a lakásépítés kon- oepoiója, vagy a fejlesztési program kérdése. Kialakult az a helyzet, hogy az építőipar osak jelen- .. tős és kiemelt területeken kiván építkezni. Ez azt a furcsa hely­zetet idézi elő, hogy a kerületek az elkövetkező években nem jut­nak lakásokhoz. Ez rendkívüli feszültséget okoz akkor, amikor a Központi Bizottság határozata arra kötelez bennünket, hogy 5 év­re előre mondjuk meg, hogy ki fog lakást kapni. Rendkivül egy­szerű dolgunk lenne, ha azt mondanánk, hogy senki. Indokolt vol­na felülvizsgálni, hogy a foghijakon építsen az építőipar lakáso­kat, és ne oBak ügy akarjon lakásokat kapni, hogy legyalult és közművesített területeket boosátanak neki rendelkezésre. Kerüle­tünkben is rengeteg foghij van, ós nem kellene lakásokat szanál­ni, de az a szemlélet alakult ki, hogy: 5000, vagy 3000 lakás - és akkor felvonulnak és dolgoznak. Úgy is lehetne dolgozni,hogy- 42 ­k 9 I 1 « {

Next

/
Oldalképek
Tartalom