1970. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
148
-6^ lyan tehát a főváros részéről visszamenőleg egy értékáldozat, amelyet ennek a területnek erre a óéira való parlagonhevertfS jelent* fefeeV A másik a következő* Ez a megoldás rendkivül bizonytalan az elhelyezhetőséget illetően. Több évtizedes városrendezési prakszisomban a legfigyelembreméltébb beruházási szándékok mellett többször voltam tanúja alapvető beruházási koncepciók gyökeres változásaaraÉ»fct. Most azt a változatot kapjuk, hogy szakvásárok lesznek kisebb területen. Ennyi garanciát sem látok azonban arra, hogy 5-lo év mulva; amikor mi már nem is leszünk itt, de a mi felelősségünkkel jelöltük meg azt a területet, nera fognak-e utóadaink találkozni megint csak bővítési szándékokkal, mert ez a terep igy nem bővíthető, vagypedig csak a liget további lényeges irtásával. A másik pedig, hogy irtás eddig is volt ugyan, de abból a szemléletből, amely kizárólag a beruházás igen je- jelentős tárgyát, a Ft-okat fejezi kijfigyelembe lehet venni azt is, hogy mekkora társadalmi áldozatokkal jár. MÁrpedig a társadalmi áldozat ebbBn az esőiben eléggé jelentős. Azzal tehát, hogy én személy szerint, mint a VB. tagja ] állást foglal jak abba| hogy a ^áaárt ide kell telepíteni, csak gazdaságossági számítások alapján, nem tudok egyetérteni. A kérdésnek szerintem várospolitikai jelentősége van. A téma történetéhez tartozik, hogy kétszer is nagyon alaposan megvizsgáltuk a VásáB hova helyezésének alternatíváját. Az első esetben 25 alternatíváiba másik esetben kevesebbet. Mind a két esetben figyelembe nem vehetőnek találtuk az óbudai szigetet, a Csepel-szigetet stb. A Lágymányosi elhelyezés jött ki mini egyértelmű lehetséges megoldás, mégpedig minden szempontból, mert ennek a kérdésnek rengeteg közlekedési, zöldterületi és egyéb vonatkozása van. Elsietettnek és improvizáltnak tartóig tehát minden ujabb felvetést, hogy ti. sem ide sem oda, hanem egy harmadik helyre, amely valamikor felmerülhet. A várospolitikai szempontokat a következőkben látom ós kénytelen • vagyok sziveraálelkem legmélyéből a legélesebben fogalmazni. Budapest, ugy( ahofy ma előttünk áll és ami idegenforgalmi értéket képvisel,az fe jóré3zben a századforduló táján és jőrészben a főváros tényéhez fűződik:} dő állami elhatározásokból, támogatásokból}} létesítményekből jött lé re<akár a Budai Palotát, a Parlamentet, az Operaházat, a hidakat, í akár mást említek. Ebből lett Budapest főváros. Most viszont egy olyan akciónak vagyunk a tanul, amikor a főváros érdekét is érinti ugyan, de alapjában általáinos népgazdasági érdekű a beruházás, ahelyett, liogy a fővárost fejlesztené, mint más városokban. Ahelyett, hogy egy ujabb 1 parkkal, egy ujabb létesítménnyel gazdagítaná, igénybeveszi azt is ami ! 1 •- I I I ra f rá ' ' I II — I ■ I 4 1 ti I
