1970. április 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
I *- 5 Számításokat végeztünk arra, hogy a további nyereségnövelésben mennyiben érdekeltek a vállalatok. Megállapítottuk, hogy a vállalatok közül 36-nál minden 100,-Ft további nyereségnövelésből 10.-Ft alatti összeg jut a részesedési alapra, így pl. a Gázmüveknél 3.7 Ft, Ut- Közműépítő Vállalatnál 3,1 Ft, a 4.sz.Építőipari Vállalatnál 6.11 Ft, a Bútor- Hangszer Vállalatnál 4.8 Ft, stb. Elmondható tehát, hogy a jelenlegi nyereségadózási rendszer csak bizonyos határ eléréséig ösztönöz a nyereség további növelésére, azután az érdekeltség erőteljesen korlátozott. Ez is alátámasztja azt a korábbi megállapításunkat, hogy a vállalatok a személyi érdekeltség függvényében érdekeltek csak a nyereség növelésében. A vállalaton belüli személyi jövedelmek alakulása tehát a jelenlegi szabályozási rendszerben kizárólagosan a nyereség alakulásához kötöttek. A nyereség növelésének vannak olyan lehetőségei is, amelyek nem a vállalati jobb munkából adódnak, Ilyenek pl. azok az áremelések, amelyek mögött nem a magasabb társadalmi ráfordítások húzódénak meg, hanem a vállalat számára kedvező piaci helyzet - esetleg monopolhelyzet - következményei és amelyekre az árrendszer lehetőséget teremt. Amennyiben a személyi érdekeltség biztosítása szükségessé teszi, a vállalatok élnek is ezzel a lehetőséggel. Az adóköteles nyereség mintegy 62.7 %-a jelentkezik tanácsi szinten fejlesztési nyereségrész «imén, A fejlesztési résznél 65.8 /a—os átlagos adókulcs alakult ki - a vállalatok jelentős részénél 60 %-os kulcs kerül alkalmazásra - ami azt mutatja, hogy jelentős súllyal szerepel az adóban a kereskedelmi vállalatok 70 io-os es a BKV 90 ,-o-os adófizetési kötelezettsége, \ Tekintettel arra, hogy a vállalatoknál általában elmarad a fejlesztési lehetőség a reális szükségletektől, felvetődik a fejlesztési rész adókulcs csökkentésének indokoltsága. Légindokoltabb ez elsősorban a közlekedés tekintetében lenne. ÉS- * *m »
