1970. április 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
----- nm"... „____,___„________ ,____ „__ I I 6 A nyereségadózási rendszer a szövetkezeteknél is hasonló szabályozó hatást váltott ki, mint a tanácsi vállalatoknál, Meg kell azonban jegyezni, hogy bizonyos sajátosságok kedvezőbb érdekeltséget teremtenek a szövetkezeteknél, mint ami a tanácsi vállalatoknál kialakult, így pl, az, hogy- az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek a fejlesztési nyereségrész 50 %-át fizetik csal? a költségvetésbe, a fennmaradó rész- a kölcsönös támogatási alapot illeti,- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az alaptevékenységen kivüli tevékenységnél fix kulccsal és nem prog- ressziven adóznak, b,/ Eszközlekötesi járulék. I I Az eszközlekötési járulék a nyereségadó után a legjelentősebb volumenű vállalati befizetés. Funkciója, hogy ösztönözzön az eszközökkel való észszerű, takarékos gazdálkodásra. Ezt a funkciót elsősorban a készletek tekintetében tölti * be, ugyanis az állóeszköz növelést döntően a beruházási lehetőségek határolják be. A tanácsi vállalatok bruttó állóeszközeinek értéke 1969. évben 1.4 %-kal emelkedett. Ez az emelkedés jelentős súllyal azokban az ágazatokban következett be, ahol egyébként is járulék mentesség áll fenn. Az eszközlekötési jzírulékbefizetés az 1968. évhez viszonyítottan 6.3 ft-kal nőtt és ez az emelkedés döntően a készle- . teknél következett be. Az átlagkészletek 1968.'évhez viszonyitva 3.5 ;o-kal emelkedtek, ezzel egyidejűén azonban a nettó árbevétel' 8.6 %-kal. Ez az arány jónak mondható, hiszen a termelés felfuttatása, /: forgalom növelése :/ fel- | tétlenül indokol bizonyos mértékű készletnövekedést. A készletek alakulására az eszközlekötési járulék szabályozó hatása a hitelpolitikával, illetőleg annak gyakor- I lati alkalmazásával együttesen hat. Az eszközlekötési járulék mértéke ugyanis nem akadályozhat meg olyan készletpi ■ ! , * I I
