1970. április 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
I ti j 4 2./ A fenntartási költségvetés bevételeit biztositó közgazdasági ’ szabályozók hatása. 0 a./ Nyereségadó. A nyereségadózósi rendszer, mint közgazdasági szabályozó, igen lényeges szerepet tölt be a vállalatok és szövetkezetek életében. A közgazdasági szabályozók együttes hatása a vállalati érdekeltségben koncentrálódik, hiszen az uj irányitási rendszerben a vállalati tevékenység megitéléee az elért nyereség .alapján^történik. Vállalati szinten ez a hatás tovább szűkíthető^ nevezetesen a részesédési alapra. Tapasztalataink szerint a vállalatok tevékenységét a meghozandó gazdasági döntéseket a részesedési alap kivánatos szintjének biztosítása határolja be döntően és csak ezzel összefüggésben érdekeltek a nyereség további növelésében, Ezt támasztja alá az is, hogy pl. 1968. év végén azok a vállalatok, amelyek a megfelelő személyi érdekeltséget már biztosították, jelentős árengedményeket adtak. 'Ugyanez 19695 évben - a korábban emlitett tényezők miatt - már nem volt tapasztalható. A vállalatoknál képződő nyereség az adózás szempontjából részesedési ós fejlesztési részre oszlik. Az érdekeltség szempontjából döntő részesedési alapnál lépcsőzetesen progresszív adózási rendszer van, ugyanakkor a végrehajtott bér- fejlesztés is az adó alapját képezi. Az 1969. évben megnöve- kedett nyereségek, valamint hogy bérpreferenciák és bérfejlesztések miatt megnövekedett bérköltségek a felosztásnál a részesedési részt megnövelték, ami azt eredményezte, hogy a részesedési rész adója, átlagos adókulcsa megnőtt és a vállalatok egy jelentős része bekerült a 70 ,0-os adósávba. Az átlagos adókulcs növekedésével mind kisebb összeg kerül a részesedési alapba, a 70 ,j-os adósávba való belépés esetén pedig a minimálisra csökken a további nyereségnövelésre való törekvés gazdasági érdekeltsége. rt/te 9 .■ rá., mrn Í •
