1970. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

97

I

~3 - ‘

A másik: Sorozatosan visszatérő dolog, de jó volna most pontosan tisztázni, hogy számokban mekkora az átlagérszinvonal az állami és mekkora a tanácsi építőiparban, lo százalékos eltérésről irnak, de tudtommal szk-ó sincs lo százalékos eltérésről. Nézzük meg ezért most a pontos számokat, mondjuk az 1969. évi tényleges helyzet figyelembevételével.

Lakatos Dezső: Amikor a VB januárban tárgyalta a témát, akkor felvetődött az alapitó levél kérdése. Az anyagban nem sze*pel. Mi történik az alapítólevél változásával?

A másik: Azt mondja a kimutatás, hogy az iKV-munkák aránya mutatja, hogy van változás. 3 vállalat éppen hogy csak eléri az 5o százalékos arányt az ingatlanok javításában. Miért nem merünk ennél bátrabban előrelépni a házak javításában?

Elnök: Dávid elvtárs válaszol a kérdésekre.

Dávid István: Szépvölgyi elvtársnak a 8.8 inilli- árdra vonatkozó kérdésére: a tanácsi építőipar önmaga természetesen nem tudja vállalni a IV. ötéves tervben. Vizsgálatot folytattunk, az elnökség is tárgyalta ezt az anyagot. Ha több szervre felosztható, akkor megnyugtató kép alakulhat ki a 8.8 millió forint szétosztására, ill. felhasználására. Az ÉVM a mi kombhálásunk szerint évente mintegy 2oo millió forintban érdekelt, tehát összesen kb.

I 1 milliárd forintban. A tanácsi építőipar minimálisan 3,5 milliff/ute

forintban. Az ingatlankezelési főigazgatóság mintegy 3.2 milliárdban.

A szervezet megfelelő felfejlesztése és felfuttatása után a különbö» í • . <u»