1970. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
98
! i ző szövetkezeti egységek, ktsz-ek, 1 milliárd forintban: évi 2oo millióban érdákeltek a IV. ötéves terv során. A /^Ldmiitebszövetke- zetek teljesítőképességét is figyelembe vettük, kb. 5oo millióval a IV. ötéves terv során. Az egyéb szakig, szervek: a Közmű Főig., az ipari főosztály és egyéb szervek kapacitásának bedolgozását kb. 3oo millióban irányoztuk elő. A számokat csak fejből soroltam fel, hirtelenében nem tudtam összeadni, de azt hiszem, hogy ezek a bázisok tudnák biztositani a 8.8 milliárd felhasználását. Az Ingatlan- . kezelési Főigazgatóságnak ezen jkivül méb tervezési, beszerzési és egyéb költségei is lesznek, azokat nem vettük figyelembe. A fedezet tehát szerintünk ebben a konstellációban meglesz. A másik, hogy az átlagbérekre és a személyi jövedelmekre vonatkozólag március 9-én ismételten összeállítottuk tanácsi építőiparunk és a környező iparok bérarányait, a Budapesti Statisztikai Hivatal adatai alapján, már csak azért is, hogy félreértés ne legyen, mert az ÉVM is, mi is más értelmezésben mutatjuk ki az átlagbért, esetleg a Statisztikai Hivatal is eltérhet az értelmezésben, ezért egyértelmüleg csak is a Statisztikai Hivatalnak hivatalosan szolgáltatott adatait dolgoztuk fel. Ezt az anyagot Kelemen elvtárs rendelkezésére bocsátottuk és engedjék meg, hogy egy pár tényezőt rövidéi elmondjak belőle. A munkások átlagbérében az Épitési Főigazgatóság évi 24121.- Ft-nál tartott 1969-ben. A budapesti épitési vállalatok 26444 Ft-nál. Ez megfelel 9.6 százalékos különbségnek az ÉVM javára. Nem akarok itt kitérni a budapesti szövetkezetekre, ahol a differencia még nagyobb, mert ott 26548 forint az átlagbér. A munkások 1 főre jutó személyi jövedelme 1969-ben a tanácsi építőiparban 25713 Ft [ _______n \ ^ rá
