1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

122

1 1 « zottak olyan megnyilatkozások is, hogy ebben a helyzetben az irá­nyitó szerveknek nincs is erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy a kitűzött pedagógiai célok elérésére sr invonalasabb munkát, nagyobb erőfe­szítéseket követeljenek tőlük. Amellett, hogy a pedagógusok közhangulatának romlását komoly fi­gyelme ztetéskénl; kell értékelnünk, nyomban leszögezhetjük, egyál­talán nincsenek olyan tapasztalataink, melyek a pedagógusok munka- fegyelmének jelentős megromlására mutatnának, s amelyek miatt tul- "X nyomó többségük munkájának a fontiekben összegezett ptzitiv értéke­lését módosítanunk kellene. Tekintettel azonban arra, hogy a jelen­legi körülmények között a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek megjavításában döntő fordulat elérésére nincs reális lehetőség,- a pedagógusok körében tapasztalható nyugtalanság szaporodó jolei azt a sürgető feladatot támasztják az ebben érintett valamennyi - állami és társadalmi - szervvel, a tömegtájékoztatási intézmények­kel /sajtó, rádió, televizió/ szemben, hogy erősitsék a pedagógu­sok között a felvilágositó, a propaganda munkát, teremtsenek veiül: közvetlen kapcsolatot, megteremtve ebben a teljes nyiltság és biza­lom légkörét, és ahol qz szükséges, fellépjenek a demagóg, vagy azzá válható hangulat ellen. 3. A peclaKÓfiusol: életkörülményei a/ A pedagógusok életkörülményeibon meghatározó szerepe van bérhely­zetünknek. Legutóbb 1966. tavaszán került sor a pedagógusok fize­tésének emelésére és részben uj bérrendszer bevezetésére, amelyben különösen a túlmunka reálisabb dijazása ós a vezetői beosztás ki­emeltebb anyagi megbecsülése váltott ki kedvező hatást. Ez a bér­rendszer, más ágazatokat megelőzve, már az 1967* évben bevezette a bérkeretgazdálkodást és ezzel megteremtette a jogi lehetőséget a minőségi munka fokozottabb anyagi elismerésére. Mindezek ellenére a pedagógusok bérezése nem tekinthető megoldott­nál:, minthogy a népgazdaság más ágazataiban foglalkoztatott értel­miségi dolgozókhoz képest jelentős hátrányban vannak. Az elmaradt bérezésnek már a pályára való jelentkezésnél erősen kontraszelek­táló hatása van, s nagy a szerepe a pálya fokozódó elnőiesedésében /??- 4 - _

Next

/
Oldalképek
Tartalom