1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
123
I ti i-5is. A pedagógusképző intézmények végzős hallgatóinak jelentős része ugyancsak anyagi okokból igyekszik más pályákon elhelyezkedni, s a működő pedagógusok köréből megindult elvándorlásnak is főként ez a háttere, o A fővárosi pedagógusok havi átlagkeresete, ill, - a jövedelme a következő /1968. XII.31-Í adat/: Egy főre eső átlagos havi Megnevezés kereset tulmunkadij jövedelem ^ forint *nő ' 1,761 24 1,785 Tanitó 1.970 170 2,140 Ált.isk.tanár 2,213 185 2,398 Középisk,tanár 2.268 269 2.537 összehasonlító adatok az állami iparból /Budapesti Statisztikai Tájékoztató/: Munkások 1,907 2,060 Alkalmazottak 2.242 2.601 Átlagkeresetek egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött más foglalkozási ágakban /Közgazdasági Figyelő/: Műszaki mérnök 3.568 Ft Jogász 3.171 Ft MezŐgazd.mérnök 2.94-3 " Orvos 3*241 " Közgazdász 3*216 " Gyógyszerész 2*518 " A pedagógusok uj bérrendszere még a képesités és a szolgálati idő elsődleges figyolembe-vételén alapszik, azonban az automatikus elő- lépésekkel elérhető bérplafonon felül /az egyetemi végzettségű pedagógusoknál 27 évi szolgálat után ez az összeg 2460 Ft/ viszonylag tág határokon belül /az emlitett kategóriában 2460-tól 3500 Ft-ig/ még további lehetőséget teremtett a minőségi munka elismerésére, A pedagógusok 3 évenként lépnek elő automatikusan magasabb fokozatokba, s ez az évi 2 %-os bérfejlosztési keretnek több mint felét felemészti. Az oktatási intézmények bérkeretgazdálkodásában ezen felül csak a munkaerőmozgásból /pl. nyugdijba menők helyett fiatalok alkalmazásából/ származhat olyan tartós megtakarítás, amely bérfejlesztésre felhasználható /ez az emlitett 2 %-os bérfejlesztési keretet ífll * - . i.:» I — — ' • I I
