1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

167

_ ■ é '* *V ' *^0 I *- 29 ­vetkezeti és a tanácsi ipar is helyiipar, tehát nem működhet másutt. Lehet, hogy városképi vagy egyéb szempontból nem helye­sen vannak egy bizonyos területen, de akkor Budapesten kell őket áttelepíteni őket máshová,mert a szövetkezeti vagy a tanácsi ipar­nak a helyi lakosság szükségleteit kell kielégítenie. Ha nem ezt teszi, akkor az alapitó levélben megjelölt feladatokra kell utasi­tani. Ez már egy korábbi vitában lezajlott egyrészt, másrészt pe­dig nehezen képzelhető, hogy a szövetkezeteknek állami juttatáso­kat adjunk. Ha munkahelyük megszűnik, akkor átáramlanak más ágaza­tokba és ezért nem is foglalkozunk a szövetkezetekkel. A határozati javaslatok 3./ pontja utasitja a városrendezési osztályt, hogy az 1966-7o. évekre előirányzott ki­telepítések helyzetét a kerületi épitési és közlekedési osztályok közreműködésével mérje fel. Ennek eredményéről is be kell számolni a VB-nek. Az április 15-i VB-ülésen ezt mellékletként szintén meg­kapja a VB. E 1 n ö k : A következőket javasolom? Arról döntsünk, hogy mi települ ki és milyen tá­mogatást kap. A határozatban még közvetetten se mondjuk, hogy hová kell települnie. Az a furcsa helyzet adóhat tudniillik, hogy egy kötelező érvényű határozat végrehajtását rövidesen ellenőrizni kell, és ha nem oda települt, ahová megjelöltük, hanem máshová, akkor újra vissza kell hozni az ügyet. Az állam feladata, hogy ezt eldöntse. A vállalat is önálló, elméletben szuverén joga, hogy oda települjön, ahová jtkar. A fogadónak is szuverén joga, hogy azt fogadja, amit akar. A mi alapvető célunk, hogy kitelepüljenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom