1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

314

• «**•+» «*#» I

A felülvizsgálat jelenleg felsőbb párt és állami szervek előtt folyamatban van*

Az ágybérletekre vonatkozó jelenlegi szabályok koodifikációja során az alábbi elvi és gyakorlati kérdéseket látjuk indokoltnak rendezni az uj lakáskódexben:

a./Tiltó rendelkezésekkel meg kell akadályozni az állami ée személyi tulajdonban álló, lakás céljára alkalmatlan helyiségek bérbe, illetve albérletbe adását és az ilyen helyi_ ségekbe történő bejelentkezéseket*

Indokolás:

I: '/■

|

Jelenleg a bérlő illetőleg a tulajdonos mináen következmény nélkül lakás céljára alkalmatlan, egészségtelen, bódé, sufni, kamra stb. helyiségeket albérletbe adhat* Vidékről felköltözők jelentős része - főleg a peremkerületekben - ily módon jut fővárosi állandó bejelentett lakáshoz. A tanácsi szerveknek nincs lehetőségük a bejelentések korlátozására, vagy megtiltására, ezzel szemben az egészségtelen lakások bérlői, albérlői stb. a tanácstól kérik a lakásigényük kielégítését. Ennek következtében indokolatlanul szaporodnak a nyilvántartott lakásigények, de nem utolsó sprban felmondási perek, és a végrehajthatatlan birói Ítéletek*

I

b./ Az albérleti jogviszony létesitését a bérbeadó /tulajdonoskezelő/ előzetes hozzájárulásához kell kötni,

I i

Indokolás:

A bérleti és az albérleti dijak között igen nagy az eltérés.

A törvényes albérleti dij a bérleti dij ötszöröse lehet*

A bérb®dót terheli ugyanakkor a lakás karbantartása, felújítása. A természetes elhasználódás előbb következik be abban

I X

az esetben, ha a lakást az optimálisnál lényegesen többen használják. Nem lehet tehát közömbös a bérbeadó számára, hogy a lakásban mennyien laknak*

./. ' |

y( |

! - i

tó ' 'V'iíflB