1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
181
i- 21 Araikor őzök a földek állami tulajdonba körűitek mint mezőgazdasági termelő eszközök kerültek állami tulajdonba - most mindegy, hagy kik voltak azelőtt a tulajdonosok. Amikor az állam, a pórt én a kormány a földvédelemről szóló VI. törvényt meghozta, akkor alapvetően rendezte a földtulajdont, egységesíteni akarta a sok változáson átment és függőben lévő termelő eszköz tulajdoni és használat kérdéseit. Szükség volt erre, mert nem lehet például nekimenni egy gyárnak, elvinni az épületét és a gépelt, s azt mondani, hogy most termeljen tovább. A mezőgazdaságot, a termelőszövetkezesteket ugyanolyan népgazdasági áginak kell tekinteni, mint a népgazdaság bármely más ágozaj tát. Kern tudok osztozni abban az állásfoglalásbnn, hogy a tsz-ek valami maszek gondolkodásmódot tanúsítanának, mert ookninden azt bizonyltja, hogy a szocialista államrend mellett vannak, erősít’k a asooiali ta termelést, állomépi ént és a szocializmus építését. üzilágyi olvt.áre felvetette az egy millió hold kérdését. na&J Ez oz egy millió hold(a VI. törvény megjelenése utáni kategória, hanem annak a politikának a szülötte, amely 1950‘#íi)6ü közt folyt, amikor a föld Magyarországon senkié volt, mindenki azt csinálta, arait akart és igy elkopott ogy millió hold földünk. ' j. Bari o o István: Házhelynek osztottak ki 300.000 holdat. 3 o é o Gábort A házhelyek kiosztása beleillett a földreform keretébe és az egész polgári demokratikus átalakulás rendjébe. Amióta a VI. törvény' és a szigorú lkjátM telokhaazná- latl díj érvényben van, azóta a mezőgazdasági müveién alól kivont területek nagyságrendje nagyon leonökkont, az utóbbi két évbon az egész ország területén 17.000 hold került £ ki . [ ££ | *•»* mm
