1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
238
| I-31Főként azért, mert Csikeszné elv táranő érintette, hogy amint a szolgál tatáaok irányában megyünk, és ahol a szolgált- tásoknál nem a nagyipari árazint volt a meghatározó, hanem a tanácsi, ott az eszközarányos nyereségek sokkal alacsonyabbak: 5-6 százalékosak. Tehát ha ebben az irányban fogunk menni, akkor a nyereség volumene szükségszerűen csökken és a termelésben is ilyen mértékű nyereségek alakulnak. Bár a termelékenységi mutató önmagában vizsgálva tévedésre ve- zethefc, de pillanatnyilag olyan helyzet van, hogy a termelékenység va£y csökken, vagy 1-1,5 százalékkal emelkedik. Az eszköz-igényesség is nő, a bérek pedig 2-3 százalékkal emelkednek ugyanezen idő alatt. Ez sem mehet tartósan. A hatékonyságot megelőzi a bérek emelkedése, és közben a készletek 6 százalékir'nőnejk Nincs semmi féle ::iu- ^taté. Lehet, hogy valahol a 9o százalékos termelékenység ‘s jő, ha igy alakult a struktúra, vagy a szolgál tatások irányaiban ment, vagy az alapigényesség csökkent, - do mivel mii 1egyik emelkedik, illetve a termelékenység nem emelkedik eléggé, ezért javasoljuk, hogy oz legyen a közeli téma, ésjaz öaszhatékonysággal nem kellene bővebben I foglalkozni. Kétesemet nem ugy rátettem fel, hogy bár arról számolnak he, hogy létszámhiány volt, és mégis termeltek,—hanem azt mondta , hogy' csak az az igazi létszámhiány, amikor ennek következtében megrendeléseket visszautasítanak. Ugyanis ahol nincs megrendelés, vagy nem kell visszautasi tani: tíz azt mutatja, hogy ott ninca létszámhiány, és meg lehet oldani a feladatokat. Elsősorban a nagyvállalatoknál tapasztaljuk) hogy a kapacitásból és a volumenből indulnak ki, és ahhoz követelik az állandó létszámot, és mivel állandó létszámhiány I 'ffi L / rá o t ? -L •>, _*,»•» -ff®
