1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

237

■* j ^!KWH .g" I Í ■- 3o ­hogy egyoldalú lesz a nyereségszemlélet olyan értelemben, hogy min­dig több nyereség kell. Ez igaz ugyan, de pl. a könnyűipari ágazat­ban a tervezett 5 százalékos eszközarányos nyereség helyett 15 szá­zalékos alakult ki. Azt hiszem egyébként, hogy ez Mulató elvtárs számára is válasz, hogy 8 százalékos termelői árfelhigitáa van. A sokkal rosszabbul felszerelt tanácsi ipar 28 százalékot hoz, szemben a legjobban felszerelt minisztériumi ipar 11 százalékával. A szövet­kezeti ipar, még rosszabbul felszerelve 38 százalékot hoz. Minél rosszabb tehát a felszerelés, annál jobb az eredmény. Ez közgazdasá­gilag nem lehet tartós és itt magyarázzák azt, hogy rugalmasak, stb. Nem is az a baj, hogy sok a nyereség, hanem az, hogy az ilyen laza szabályozók mellett is csak ennyi. 111. azért kevés, mert laza volt a szabályozó. Jhhez nem szokhatunk hozzá. Nagyon rossz, nagyon laza az a szabályozó, amely tartósan ilyen méretű eszközarányos nyeresé­get tud biztosítani. ffi L~ Zt J tó i -mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom