1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

70

í 16 Az ilyen és hasonló esetekben a szerződő felek nem tartják szem előtt a jogalkotónak a segéd­üzemek létesítésével kaposolatos akaratát. Az ilyen • szerződések őzt eredményezik, hogy néhány budapesti kisiparos az üzletét fellendítheti, tevékenységét most már a termelőszövetkezet égisze alatt végezheti, He­lyesen jártak el a pénzügyi szervek, amikor az ilyen segédüzemvezetőket a tevékenységük után általános jö­vedelmi adó fizetésére köteleztek. A megindult perek­ben a biróság a keresetet elutasitó Ítéletében megál­lapította, hogy a volt kisiparosok ugyan a termelő- szövetkezet tagjai voltak, de ez osak formális volt, jogtalan eljárásuk fedezésére szolgált, a termelőszö­vetkezettel fennálló jogviszonyuk tényíegeson alvállal­kozási szerződésnek minősül, tehát a pénzügyi hatóság törvényszerűen állapította meg az adófizetési kötele­zettséget. Az elhatárolás fontosságára mutat az a másik per is, ahol a biróság a jogalkotó szándékának megfelelő jogviszony keletkezését állapította mog. Itt a budapesti lakos felperes szappanfőző kisiparos volt, A vele létrejött szerződést a termelőszövetkezet mun­kaszerződésnek nevezte, a volt kisiparost társadalom­biztosításra jelentette be, a termelőszövetkezetet megillette az utasítási jog, a felperes munkaidejével a termelőszövetkezet rendelkezett, kikötötték a szer­ződésben a felperes részére a rendes évi szabadságot is. A felperest mint üzemvezető elszámolási kötelezett­ség és fegyelmi felelősség terhelte, A szerződés a- felől is rendelkezett, hogy a volt kisiparos köteles volt a saját felszerelését használni, amit a termelő- szövetkezet később megvesz, A Munka Törvénykönyvének megfelelő szerződéses rendelkezésekkel szemben el­lentétes volt a kookázatviselés kikötése, továbbá az, hogy a felperes nem bért, hanem részesedést kap, és ebből köteles viselni az üzem munkásainak bérét, A bi­róság a perben azt is értékelte, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet már kísérletezett szappanfőző üzem létesítésével, de megfelelő szakember irányításának hiányában az üzem nem volt rentábilis. A szakember fel­peres vezetése alatt az üzem jól működött, a szövetke­zetnek jelentős jövedelmet biztosított, és hasznos volt a környező falvak lakosságának is, A per hatására a felek uj szerződést kötöttek, amely a Munka Törvény- könyvének mindenben megfelel. Sok visszaélés történik a segítő osalád- tag intézményével, az ezzel kaposolatos kedvezmények vonatkozásában, annál is inkább, mert a jogszabály nem határozza meg pontosan a segítő családtag körét és tevékenységét, Az egyik perben a beteg, majdnem mozgás­L J h- - :y-zm I !

Next

/
Oldalképek
Tartalom