1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
69
I ügyleti akaratának, valamint az ügy összes körülményeinek mélyreható elemzése alapján azt állapította meg, hogy olyan adásvételi szerződés jött létre, amely a vételár meghatározását és kifizetését illetően a külkereskedelmi forgalomban általában szokásos, A gépek üzemeléséből befolyt és az osztrák cég kezéhez került összeg a gépek vételárának minősül. Több kérdés merült fel az utóbbi időben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek segédüzemi tevékenységénél. Az uj mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok engedélye alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mind gyakrabban létesítenek melléküzemágakat, sok esetben azonban úgy, hogy szem elől tévesztik a jogalkotó akaratát. Azt a lényeges szempontot, hogy a melléküzemág létesítésének legfontosabb pélja a tagság folyamatos foglalkoztatásának biztosítása, a garantált jövedelem alapjainak megteremtése, A biróság elé került ilyen ügyekben több azonos vonás volt fellelhető. így mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek volt kisiparosokat biznak meg a segédüzem vezetésével, A volt kisiparossal vagy üzemvezetői munkaszerződést kötnek, vagy tagként veszik fel, és megbízzák a segédüzem vezetésével. A legtöbb esetben az a megállapodás, hogy az üzemvezető nem bért vagy munkaegységet kap, hanem őt illeti a tiszta haszonnak egy része, viszont ő köteles az üzem dolgozóinak a bérét fizetni. Többször szerepelt az ilyen szerződésekben az a kikötés is, hogy a kockázat /veszteség/ a volt kisiparost terheli. Adott esetben a fővárostól távol eső mezőgazdasági termelőszövetkezet budapesti telephely- lyel rendelkező, különböző ipart folytató kisiparosokkal lépett érintkezésbe, akik a megállapodás szerint formálisan belépte!: a termelőszövetkezetbe, és az iparukat most már mint a termelőszövetkezex segédüzemének vezetői folytatták, A kisiparosok azért kötötték ezeket a szerződéseket, mert mint magániparosok közü- letek részére nem végezhettek munkát, a magánosok részére végzett munka a műhelyük kapaoitását nem merítette ki. Ezen felül tetemes raktári készlettel is rendelkeztek, amit magánosok részére nem tudtak értékesíteni . A megállapodás után üzemüket bővítették, több alkalmazottat vettek fel, és jolontős jövedelemhez jutottak. Volt olyan eset, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet illetékesei az üzemvezetéssel megbízott kisiparost nem is látták, üzenetváltással kötöttek mog a szerződést, és üzenettel történt annak megengedése is. hogy a volt kisiparos - most már üzemvezető - a másik volt kisiparos üzemvezető használatában lévő bélyegzőt veheti igénybe, L© J- 15
