1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
i- 14 és pálinka árát, A másik ügyben a hasonló módon eljáró "őstermelő11 erősen fűszerezett kolbászt is készített az ital mellé, A pénzügyi nyomozó hatóság mindkét ügyben alapos, gondos felderítő munkát végzett, többszáz tanút hallgatott ki. Sajnálatos, hogy az é- telt-italt hitelben fogyasztó munkások - hamisan értelmezett segítő szándékból - a nyomozati vallomásukat nagyrészt megváltoztatták. Véleményem szerint az őstermelői értékesítési tevékenység - és különösen az italmérés - fokozott ellenőrzést igényel. Az adó- és illetékügyekben folytatott Ítélkezési gyakorlat fontos uj kérdése az egyes jogviszonyok szabatos elhatárolása. Ez különösen az uj gazdaságirányítási rendszerben jelentős, miután a felek a szerződéseik tartalmát szabadon határozhatják meg. Az uj gazdaságirányítási rendszer az állami vállalatok és szövetkezetek részére tágabb teret nyitott a gazdasági élet területén kötendő szerződéseikre. E- zek gyakran nem tiszta formában jelennek meg, hanem az élet követelményeinek megfelelően bonyolultabb tartalommal; egy-egy szerződés többfajta szerződéstípus /pl. adásvétel, vállalkozás, társulás/ elemeit foglalja magában. A helyes elhatárolásnak egyebek mellett pénzügyi /adóügyi/ szempontból is fontos kihatásai vannak. A népgazdaság egészséges fejlődésére ható tényezők kibontakozását nem szabad meggátolni, de nem szabad megengedni olyantttrek^ételc érvényesülését, amelyek arra mutatnak, hogy egyes személyek vagy vállalatok - a megkapott lehetőség kihasználásával - kibújni igyekeznek az állammal szembeni kötelezettségeik teljesítése alól. A birósági gyakorlat hangsúlyozza, hogy ezen a területen a jogalkotó akaratával ellentétes tendenciák kialakulása nem engedhető meg. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a birósági gyakorlatban elóször az adó és illetékügyekben hozott állam- igazgatási határozatok megtámadásával kapcsolatos perekben merültek fel az uj gazdasági rendszerrel összefüggésben lévő kérdések, némely esetben még az uj gazdasági irányítási rendszer bevezetése /1968. január 1.előtt/, de már arra hivatkozással. Az egyik ilyen esetben az osztrák oég és a magyar belkereskedelmi vállalat szerződést kötött elektromos játékautomaták szállítására. Az ellenérték megtérítése felől a szerződés úgy rendelkezett, hogy a játékautomatákat a felek 30 hónapig közösen ü- zcmeltetik, az ebből befolyó jövedelem felorészébcn - bizonyos költségek levonása után - az automaták ellenértéke fejében az osztrák oéget illeti mog. A pénzügyi hatóság a közös üzemeltetésből befolyt összeg tekintélyes részét nem vételártörlesztésnek, hanem adóköteles jövedelemnek minősítette, és azt jövedelemadóval terhelte meg. A biróság a szerződés tartalmának, a felek "*—■————■! __ ' ' .♦ ** t
