1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
65
■ •* • ''’&mmp * foiwm i-Illetékügyekben hozott államigazgatási határozatok megtámadásának kérdéseivel ebből a szempontból is foglalkozni kívánok. Az uj gazdaságirányitási rendszer lényegesen éreztette hatását a vállalatok, szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásában, 1967. év II,, és 1968. év I, félévében jelentős számban érkeztek a birósághoz olyan perek, amelyeket vállalat vagy szövetkezet indított a- dóügyDen hozott államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt. A perek tapasztalata alapján úgy tűnik, hogy a vállalatok igyekeznek ezen a téren is kikerülni a bürokratikus közönyből. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a vállalat szempontjából közömbös volt az adó kivetése; nem vizsgálta, hogy a pénzügyi hatóság jogszerűen vetette-e ki az adót. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában az adó- és illeték a közérdekű állami feladatok megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosításának egyik elsőrendű forrása. Az adórendszerben /kivetés, behajtás/ mutatkozó hiányosságok ezt a,fedezetbiztositást hátráltatják vagy veszélyeztetik. Éppon erre figyelemmel kell az adómorál problémájával is foglalkozni. Úgy tűnik, hogy a magánszemélyek adózása terén az adómorál most is meglehetősen laza. Visszatérő jelenség az adózók tekintélyes részénél az a törekvés, hogy kivonják magukat as adófizetési kötelezettség alól. Ez a magatartás osökkenti az állam bevételeit,az adózót jogtalan jövedelemhez juttatja, demoralizálóan hat az adófizetési kötelezettségüknek pontosan eleget tevő és ennek terhét viselő állampolgárokra. Az adómorál ellen vétők - különösen kiskereskedők, kisiparosok - magatartása közvetlenül kihat és rendkívül káros a kifogástalan kiskereskedőkre, kisiparosokra a- zért is, mert nem tudnak versenyt tartani azokkal, akiknek tevékenységét nem terhelik adók, illetőleg akik az adófizetési kötelezettség alól akár részben, akár c- gészben kibújnak. Az ilyen elemek elleni fellépés állandó feladata a pénzügyi szerveknek, de sok esetben a bűnüldöző szerveknek is. Leleplezésükhöz azonban nem mindig sikeres a hatósági eljárás. Szükséges a társadalmi támogatás is; annak a közszellemnck a kialakulása, amely az ilyen jelenségeket nem tűri, A kérdés hangsúlyozása azért is időszerű, mert az uj gazdaságirányítási rendszerben a lakosság szükségleteinek jobb kielégitése érdekében sok uj kis- í iparos és kiskereskedő egzisztencia keletkezett. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy ezek között ne az üzérkedés, ügyeskedés morálja, hanem az állampolgári kötelességek pontos teljesítésének tudata alakuljon ki. Jelentőséget ad a kérdésnek az is, hogy az uj gazdaságirányítási rendszer szabad szerződési lehetőségeket Ü . i í I