1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
> úmp , i j 4 — 28 — A szülők közül sokan keresik mog az otthonokat - látogatási időn kivül is - problémáikkal. A szülői értekezletok rendszeresek. A nevelők részéről végzett osaládláto ctás nem elszigetelt jelenség. Az otthonok nem mindegyike tudja - az intézet egész munkájának,törekvéseinek, erőfeszítéseinek bemutatásával, az eredmények és nehézségek konkrét, elemző feltárásával - partI noróvó tenni a szülők jelentősebb részét, pedig.- és ezt a gyakorlati tapasztalatok igazolják - ez lehetséges. Az otthonosság megvalósulásának gyakorlati próbaköve r.z otthonokba. visszajáró volt nö-v„néékel: száma. Néhány otthon jogos büszkeséggel La. asztalhatja.: neveltjei nem felejtették el az ott töltörét időt, sziVrtSon gondolnak vissza arra. A volt növendékekkel való spontán kapcsolatot több intézményben próbálják szervezetté tenni. Fontos feladatnak tekintik: megteremteni és elmélyíteni az ere/es otthonok növendékei közötti kapcsolatot. Az intézetek ős a társadalom közötti kapcsolatok kiépítésének egyik leggyümölcsözőbb formája a patronálási mozgalom. Különösen a felszabadulást követő években - de azután is - a. budapesti nagyüzemek, szocialista brigádok, vállalatok, intézmények jelentős segítséggel árultál: hozzá az otthonok létesítéséhez, felszereléséhez, műhelyek berendezéséhez, játszóterek, sportpályák építéséhez és felszereléséhez, segítettek - sok esetben pénzzel, - az állami gondozott gyermekek táborozásában, nyaralásában, ne-m, egyszer az .intézetből kikerülő gyermekek elhelyezkedésében is. A fővárosi nevelőotthonok ilyen jellegű patronalása - szórványos esetektől eltekintve - erősen csökkenő tendenciát mutat, pedig - a nem lebecsülendő és nem nélkülözhető anyagi segitség.mollett- erkölcsi, politikai jelentősége szinte felbecsülhetetlen. A patronálás ugyanis kétoldalú folyamat, a gyermekek nemcsak kapnak, adnak is: műsorral^ maguk készítette ajándékokkal kodve-skod- I nők a dolgozóknak, meghívják ökot otthonukba, de ől: ic felkeresik az üzemeket, ahol személyes tapasztalatokat szereznek a t termelő munkáról, részt vesznek a vállalatnál rendezett szocialista ünnepeken, némelyikük - van rá példa - a patronáló üzem dolgozója lesz ós nagyon sol: olyan személyes kapcsolat alakul ki, ami túlnő az állami gonodzás időtartamán, segíti a későbbi 1 pozitiv társadalmi beilleszkedést. A patronáló raozpalomnak ilyen szellemű felélesztése jelentősen hozzáj árulna az Intézeti L_ J 1 I ibátssttm 4 ' *1
