1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

274

I amely a vizsgálat nélkül nem történt volna. De még mindig nem tör­téntek meg azok az intézkedések, amelyekre vonatkozólag több kor­mányhatározat volt, hogy a kisiparosok javitó szolgáltatását előbb­re kell vinni. A szövetkezetekre vonatkozólag is volt ilyen határo­zat, meg az állami szervekre is. Mégis úgy néz ki, hogy Budapesten az össz-javitó-szolgálatból mintegy 45 százalékot a kisiparosok visznek, a szövetkezetek, az állami, valamint a tanácsi szervek pedig a további 55 százalékot viszik. Egy statisztikában kimutat­juk, hogy melyik szerv mennyire növelte ezt a tevékenységet az elmúlt időszakban. Úgy hiszem tehát, hogy az intézkedések oldalá­ról még sokat kell tenni, és ahogy az OT által készitett anyagot ismerjük, az elsősorban országos felmérést tartalmaz és az OT-nak, valamint a PM-nek a felmérése alapján teendő intézkedéseket sokkal később teszik majd meg. Ezért tartjuk ezt az 1.5 százalékos emelke­dést nagynak. Volt egy beszámoló 1967. őszén arról, hogy a szol­gáltató tevékenység, tehát a cipőjavitá3 és hasonlók csökkennek majd az árrendezések miatt. Ez nem következett he, sőt, a cipőjaví­tásé fokozódott is. Véleményünk szerint kell határozatokat hozni. Nagyon gyengén említettük meg a 19. oldalon az ipar­igazolványok kérdését. Nemcsak abban a tiz kerületben néztük ezt a kérdést, ahol vizsgálatot tartottunk, hanem több helyen is. Még ma is általános iparengedélyeket adnak ki, amelyek alkalmasak arra, hogy az illető kisiparosok ámítermelést folytassanak, meg arra is, hogy javitó szolgálatot végezzenek. Már pedig szerintem azoknak, akik az állami vagy a szövetkezeti iparban vannak foglalkoztatva, csak javitásra kell engedélyt adni, és nem kell mestervizsgát ten- niölc, - mi ezt kérjük. Ma ugyanis az a helyzet, hogy ha valaki dolgozik egy bútorgyárban és meg akar javítani egy széket, tehát erre kér iparengedélyt, akkor mestervizsgát kell tennie ugyanúgy, mintha uj bútorokat akarna lcésziteni exportra. A felszabadulás előtt volt iparengedély csak cipőjavitásra. Az illető uj cipők ké­szítését nem vállalhatta. Volt olyan is, aki uj cipőket készitett és javitást nem végzett. Azt kérjük tehát, hogy ilyen differenciá­c? rag ■■■■H Lr J- 33 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom