1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

23

4 tásrendszere. A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekez­let álláspontja ebben a kérdésben az, hogy a nevelőszülői hálózat fenntartása nem csupán valamiféle szükségszerű rossz,.amit intéze­ti férőhelyeink elégtelensége miatt kell igénybevenni. Az állami gondozásba került gyermekek egy része korábbi élettörténete miatt fokozott figyelmet, nagyfokú egyéni törődést kiván, nehezen viseli el a közösség, életritmusát. Ilyen esetekben egyenesen kivánatos a jó nevelőszülői kihelyezés. A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet a.kihelyezett gyermekek részére ruhát biztosit és téritési dijat fizet. A gyermekvédelmi felügyelők a körzetükhöz tartozó nevelőszülőket havonta látogatják és ellenőrzik a kihelyezett állami gondozott gyermekek fejlődését. A tapasztalatok szerint a nevelőszülők többsége a gyermekek iránt érzett szeretetből vállalja a nevelést. Gondot jelent azonban, hogy a nevelőszülők többsége már idős ember. A nevelőszülők életkor szerinti megoszlása: ' 25-30 éves 1 %-a 30 - 40 éves 25 %-a 40 - 50 éves 27 %-a 50 - 60 éves .. 11 %-a 60 - 70 éves 30 %-a 70 éven felüli 6 %-a /Ezek 8-10 éve nevelik a kis­korút/ Kivánatos lenne a jövőben a nevelőszülői hálózat további bővítése és ezzel egyidőben az is, hogy többségében fiatalabb nevelőszülők vállalják állami gondozott gyermekek nevelését. b/ A nevelőotthonokban elhelyezett gyermekek helyzete A-felszabadulás előtt a fővárosnak 5 árvaháza és 3 átmeneti gyer­mekotthona volt, 1940-ben az 5 árvaházban 608 gyermek nevelkedett, °ig a 3 átmeneti otthon 418 férőhelyén 1784 gyermek fordult meg, 79 százalékuk egy-három hónapot töltve az intézetben. Különböző ; társadalmi és egyházi szervezetek árvaházaiban és intézeteiben 287 árva, elhagyott, vagy erkölcsileg veszélyeztetett szegény- sorsú gyermeket helyezett el a főváros, igy 1940-ben 2679 gyermek intézeti elhelyezéséről gondoskodott.' © j » fe®- 1 8 - j

Next

/
Oldalképek
Tartalom