1968. március 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
122
~ 1 NEm is lenne helyes, mert amikor megkapnak egy bizonyos alapot, akkor a továbbképzés vonatkozásában as önképzésre kell nagy gondot forxditani, a problémát tudniillik lényegében az oldja meg. Hantos János: Az előterjesztést magam is rend- kivül fontosnak tartom, és ha igaz az,hogy a pedagógustovábblcépzés korábbi, nagyon rövid, ciklikus változásai nem hoztak elvileg megalapozott tartós eredményeket, az nyilvánvalóan abból is adódhatott, hogy az a kérdés, amely e javaslat megfogalmazásában előtérben van, nem volt eléggé hangsúlyos. Ez a probléma pedig az, hogy mi azt kivánjuk, hogy felnövekvő nemzedékünk műveltségi anyaga korszerű legyen, már pedig az oktatási reform egyik alapelve ez. A műveltségi anyag azonban tankönyveiben soha sem lehet annyira korszerű, hogy a különböző tömegkoedukációs eszközöknek a gyerekeimre vagy a társadalomra gyakorolt hatását eleve figyelemmel tudja kis érni. Nem lehet annyira korszerű, hogy a pedagógus tevékenysé- i gét a tankönyveiére támaszkodva elégségesnek minősitsük, ugyanakkor mégis azt szeretnénk, ha az oktatás szinvonala a különböző felkészültségű, vagy különböző aktivitású pedagógusok tevékenysége folytán is megközelitően lciegyenlitettebb, pontosabban: egy kivánatos színvonalat biztosítson. Az az elv, amely a pedagógusok továbbképzésében as önkéntesség bevezetését hozta létre, abban as időszakban, tehát 1962-ben lehetett eredményes a megunt, különösebb gyakorlati eredményeket nem hozó, a pedagógusoknak sok újat nem adó szemináriumosdi felszámolása érdekében. Az önkéntesség kimondására éppen a pedagóguskongresszuson is altkor került sor, amikor a különböző továbbképzési formákban való részvételnek nem volt túlságosan sok értéke. Ebben a javaslatban valójában a központi komplex gyakorlati szemináriumok jelentik az igazán újat, mert itt egy rendszer van felépitve, amelynek elemei jelenleg is megvannak. Különösért kerületi továbbképzés felépitettsége sok vonatozásban megmaradt. Azoknak a pedagógusoknak ugyanis, akik a kötelező központi továbbképzésben nem vesznek részt, rendszeres, állandó részvételük valamiféle tapasztalatcserében, továbbképzési formában kivánatos. Az igazán uj tehát ebben a javaslatban a javaslat 1./ pontja, a komplex gyakorlati szemináriumok megszervezése, mert ez koncepcióban egészen mást jelez, mint az eddigi továbbképzés bármely formája. Nem azért, mert a továbbképzést kötelezőnek • j I : I- 21 -
