1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

56

| * : V .. mm- /dMW

i

4

~ 3 A jelenlegi ellátottsági szi-iwonal. rövid áttekintése után rátérünk annak bemutatására, hogy az előbbiekben részletezett, igen mérsékeltnek mondható ellátottságot, milyen műszaki állapotú ./kor, minőség, kapacitás/ létesítmények /műtárgyak, berendezések/ biztosítják©

A lakosság közvetlen ellátását a csat rnnhálózat, ezen belül pedig - a bekötéseK nélkül értelmezendő - u.n, "törzs- csatorna” hálózat szolgálja. A főváros törzscsatorna hálózatának hossza 1966. december Jl.-i állap’-1 szerint 1495 km. Jelentős resze ma már elavult, anyaga az évtizedek folyamán nagymértékben elhasználódétt, igy állag szempontjából nem megfelelő és sok helyen hidraulikailag sem képes levezetni a megnövekedett vízmennyiségeket. A törzs- csatornahálózat életkor szerinti megoszlását a II/A tábla mutatja. A kimutatás szem. éltetőén mutatja, hogy a törzscsatornahálózat 19 %-a 72 évesnél /jelentős részük kora már a 80-1'xX) évet is meghaladja/, 15 %-a pedig 57 évesnél idősebb. Az 1910 év előtt épült hálózat nagyrésze a belső városrészekre, az V-VI-VII, ós VIII.kerületekre esik*

A csatornák minőségét nagymértékben befolyásolják épitési anyaguk. Az épitési anyag szerinti megoszlást a II/B. tábla szemlélteti, A román cementből és bauxit cementből készített csatornák, melyek a hálózat 21 %-át teszik ki a mai fokozottabb forgalmat és terhelést nem birják. Ezek a csatornák az idők folyamán ugyanis elveszítették eredeti szilárdságukat, mely az előirt 280 kg/cm2 helyett ma 5-50 kg/cm2 között változik, Ezek felett keletkezik a legtöbb szakadás, tisztitásrk veszélyes, igy üzemeltetésük lassan lehetetlenné válik.

«

L 2— 1