1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
^ ............._. I i- 4 A csatornahálózat kapacitását rum a szárazídei szennyvíz mennyisége határozza meg. hanem a csapadékvíz, amelyre a hálózat méretezve van... A hálózat; funkcióját általában ellátja, vízelvezetési zavarok csak ott lépnek fel, ahol a./ i végleges főgyűjtők még nem épültek meg b./ iö-íglenes vagy elégtelen kapacitású szivattyútelepek vannak üzemben# A hálózaton lcfc3yó szennyviz ugyanis főként átemeléssel kerül a Dunába, igy a hálózat kapacitása függ az átemelő telepek teljesítőképességétől Í3. Az átemelő telepek nagyrészének kapacitása ma már nem kielégitő, Gépi berendezéseik elavultak, hatásf.kuk erősen lecsökkent, A hatásfok olymértékbon csökkent, hogy a kereken 57 m3/sec névleges össz-szivattyuteljcsitmény a szükséges 30 n3/sec /háromszoros higitás/ átemelés! mennyiséget sem tudja teljesíteni, különösen a közepesnél nagy bb Duna—vízállás esetén. Az előbbiekben ismertetett állapotukból következnek azok a nehézségek, amelyek az üzemeltetés vonalán jelentkeznek. Hálózati vonatkozásban a zavartalan üzemeltetés biztosításának egyik legfontosabb ..lapfeltétele a rendszeres tisztítás, A tisztítás mértékének megállapításánál a korlátozott karbantartási létszám miatt nem a szükségletből, hanem a lehetőségekből voltunk kénytelenek kiindulni. Ennek következtében vannak olyan csatornaszakaszok, melyek tisztítására legfeljebb 5 évenként kerülhet sor. Előrelépést jelentett e téren a gépesített csatornatiszti tág bevezetése, melyet ezidŐ3Zerint 2 db Woma rendszerű csatornaöb- litő gép biztosit, E nagynyomású vizsugárral működő, Önjáró berendezés a 60/90 cm belméret.ü szelvénynél kisebb, u.n, "esőcsatornák" tiszt tását képes megoldani. Az ilyen vagy ennél nagyobb szelvények tisztításánál ezldőszerint fenn kell tartani a hagyományos - elsősorban kézi - módszereket# Lz 1 —J 4 i-.ra amap J