1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
55
; 1 i- 2 hetek, másrészt pedig ezek együtt? vizsgálata a jelenlegi helyzet többoldalú bemutat hsára ad 2 e’v+tőséget. A közcsatornába bekötött és az ossz la kés zám vi s -;onji Lásá- ból eredő mutáló 75,3 %~cs értéket ad, .'-'Hely első pillantásra kedvező képet nyújt, nivel ebben a szánban nem jut kifejezésre a külső kerület/: ellátatlansága. Ezt érzékelteti a l/A. sz. táblázat, moly belső és külső kerületi bontás- bán vizsgálja az ellátottságot. Ez már Világosan mutatja, hogy a belső kerületek közel 100 %-os ellátottsága dominál az összesített mutatóban. A külső kerületek /elsősorban munkáslakta peremkerületek / 30 %-cos ellátottsága pedig bizonyítja, hogy vannak csatornával teljesen el nem látott területek is.. Mivel a főváros többségében egyesitett rendszerű csatorna-' hálózata szennyvizeken kiv'L a csapadékvizek elvezetésére is hivatott /méretezésének éppen ez utóbbi képezi alapját/, feltétlenül vizsgálandó az 1/b. alatti viszonyszám is. A I/B táblázatban foglaltak szerint a csatornázott éo csatornázandó területek arányaiból számitott 40 %-os érték már önmagában is sejteti, hogy az előbbi mutató elemzésénél levont következtetések helytállóak: a csatornázottság csak a sürün beépitett, nagy laksürüsegü városrészekben moüdható kielégítőnek. Ezek után természetes, hogy az ellátottság szerint csoportosító táblázatban /I/B/ a 0-50 % közötti értékeknél felsorolt kerületekből ói'kezik a legtöbb igény a csatornázás fokozása iránt. Nem közvetlenül a lakosság ellátására, hqnen a szennyvizke- ! zelés minőségére jellemző a 2/a. alatti mutató, mely az elvezetett összes kb. 960.00> n3/nap száraddal szennyvízből biológiailag megtisztított mintegy 45.000 mö öscjhaoonli- tásából eredően 5 %-ra adódik. ii © Jj /BMW * .
