1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

- 4 **' A *

. /MM

aMHHMBroRMgr"'- „ „.._v 4'

, *- 2 he tők, másrészt pedig ezek együbo’? viz°g.. V>ta h jelenlegi helyzet többoldalú bemutat zára ad lek©tárajet.

A közcsatornába bekötött és az os szí* kés; zám vJ ° :onyA búsából eiedő mutató 75,3 %~os értél:? te ad, amely első pi VI autósra kedvező képet nyújt, mivel ebbe., a a zárában nem jut kifejezésre a külső kerületei: el Vitel lansága. Est érzékelteti a I/A. sz. táblásat, moly belső ós külső kerületi bontásybán vizsgálja az ellátottságot. Ez rnár Világosan mutatja, hogy a belső kerületek közel 100 %-os ellátottsága dominál az összesített mutatóban. A külső kerületek /elsősorban munkáslakta peremkerületek / 30 %-os ellátottsága pedig bizonyítja, hogy vannak csatornával teljesen el nem látott területek is»

Mivel a főváros többségében egyesített rendszerű csatornahálózata szennyvizeken ki ■ L a csapadékvizek elvezetésére is hivatott /méretezésének éppen ez utóbbi képezi alqp júü/; feltétlenül vizsgálandó az 1/b. alatti viszonyszám is.

A I/B táblázatban foglaltak szerint a csatornázott 03 csatornázandó területek arányaiból számított 40 %-os érték már önmagában is sejteti, hogy az előbbi mutató elemzésénél levont következtetések helytállóak: a csatornázottság csak a sürün beépített, nagy laksürüsegü városrészekben moddható kielégítőnek. Ezek után természetes, hogy az ellátottság szerint csoportosító táblázatban /I/B/ a 0-50 % közötti értékeknél felsorolt kerületekből érkezik a legtöbb igény a csatornázás fokozása iránt.

Nem közvetlenül a lakosság ellátásara, hanem a szennyvízkezelés minőségére jellemző a 2/a. alatti mutató, mely az elvezetett összes kb,. 900.00© m3/nap szárazidei szennyvízből biológiailag megtisztitott mintegy 45.000 n3 ösezhasonli- tásúból eredően 5 %-ra adódik.

Lr ' Jj