1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
é » - » .?* * » ü I- 3 A jelenlegi ellátottsági színvonal rövid áttekintése után rátérünk annak bemutatáséra, hogy az előbbiekben részletezett, igen mérsékeltnek mondható ellát ©bt súgót, milyen műszaki állapotú /kor, minőség, kapacitás/ létesíbjónyek /műtárgyak, berendezések/ biztositják. A lakosság közvetlen ellátását a csat rrrdr’lózat, ezen belül pedig - a bekötéseit nélkül értelmezendő - u.n, ''törzs- csatorna" hálózat szolgálja. A főváros törzscsatorna hálózatának hossza 1966. december 31*~i állapit szerint 1495 km. Jelentős resze ma mór elavult, anyaga az évtizedek folyamán nagymértékben elhasználódott, igy állag szempontjából nem megfelelő és sok helyen hidroulikailag sem képes levezetni a megnövekedett vízmennyiségeket« A törzs- csatornahálózat életkor szerinti megoszlását a II/A tábla mutatja. A kimutatás szem éltetőén mutatja, hogy a törzscsatornahálózat 19 %-a 72 évesnél /jelentős részük kora már a 80-100 évet is meghaladja/, 15 %-a pedig 57 évesnél idősebb. Az 1910 év elő bt épült hálózat nagyrésze a belső városrészekre, az V-VI-VII,, és VIII.kerületekre esik. A csatornák minőségét nagymértékben befolyásolják épitési anyaguk. Az épitési anyag szerinti megoszlást a II/B. tábla szemlélteti. A román cementből és bauxit cementből készített csatornák, melyek a hálózat 21 %-át teszik ki a mai fokozottabb forgalmat és terhelést nem birják, Ezek a csatornák az idők folyamán ugyanis elveszítették eredeti szilárdságukat, mely az előirt 280 kg/cm2 helyett na 5-50 kg/cm2 között változik. Ezek felett keletkezik a legtöbb szakadás, tisztításuk veszélyes, igy üzemeltetésük lassan lehetetlenné válik. O • LL -1
