1965. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
:V\ — „ '• 1 . ,.. ., I- ,v, * ' | Bl )A?EST FŐVÁROS TANÁCSA VÉGR HAJTÓBIZOTTSÁG ÍNAK XII „ EGÉSZSÉG ÜGYI ŐSZ ’ÁLYAo ^ EGYETÉRTENE té SAJT NYILVÁNOSSÁG MELLŐZENDŐ! EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM, TÁRGY: J lentés a csökkent munka/ KNEB, képességűek helyzetéről, a SZOT, esociális foglalkoztatókról OKISZ, és a vonatkozó KorinányrendeEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLANTÓBIZ0TT5ÁG, let végrehajtásáról. BSZTK, TERVOSZTÁLY, KERESKEDELMI OSZT®, KÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG, ÜZEMEGESZS IG ÜGYI SZ AKOSOPORT. To VÉGREHAJTÓBIZOTTS ÁG ! I, A csökkent munkaképesség fogalma alatt a dolgozók különböző okból eredő teljesítőképességének csökkenését értjük, A munkaképesség eredeti foglalkozásban való teljes elvesztését, továbbá minden egyéb foglalkozásra nézve a munkaképesség 2/3~ának elvesztését rokkantságnak nevezzük. Ez a munkaképesség csökkenés többnyirezonyos meghatározott munkakörre vonatkozik, s nen jelenti azt, hogy egészségi állapotának megfelelő helyen nem tud,100 %-os munkát végezni. Nincsen olyan munka, amely egy ember valamennyi képességét egészében igényelné. Ebből következik, hogy elsősorban azt kell eldönteni, hogy a csökkent munkaképességű dolgozónak milyen képességei maradtak meg. Ha kó- ' possógének megfelelő munkahelyre kerül, teljesértékü emberró vál’j.aY Maga a csökkent munkakóposség fogalma a gyakorlatban nem egyértelmű, ide soroljuk ugyanis a kót, vagy több gyermekes, egészséges anyát ós a nyugdíjast is. Az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács VB Egészségügyi Osztálya megállapitása szorint az Iparban foglalkoztatottak csaknem 10 %-a csökkent runkaképessógü. Az 1964, III. negyedévi adatai szerint az állami iparban 54,900, a tanácsi iparban, az Ipari Osztály vállalatainál 10®254, a Kereskedelmi Osztály vállalatainál 886, a Közlekedési Igazgatóságnál 736, a szövetkezeti iparban 10.000-nól több csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak;, •/*
