1964. június 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
235
I- 12 igazgatási szervek ala tartozó vállalatok és intézmények szállításait. Ez alól kivételek volnának természetesen a Sütőipari vállalatnak azok a gépkocsijai, amelyeket csak a Sütőipar használhat, vagy a Patyolat, vagy az egészségügy kocsijai. Tehát a speciális gépkocsik. De hogy pl. a Finommechnaikai Vállalatnak van öt tehergépkocsija, amelynek kihasz- náltsági foka 32-55 %» amikor a FÖSPED-nél 56 %, az már megengedhetetlen. Itt azonban 38o tehergépkocsiról van szó, amelyek jelenleg még csak a Közlekeuési Igazgatóság lat helvesnek a FÖSPijJD alá rendelni, mert a többi szakigazgatási szerv nem ért vele egyet. Én kaptam az elnökségtől egy olyan megbízatást, hogy ebben az évben rendezzük ezt a témát és különben is a VB. elé kell ezzel a témával jönni. Ha azonban nem tudunk megegyezni a KPM-mel az első témában, hogy tehát mi legyen az AKÖV és a FÖSPED profilja, akkor ezt a témát sem vehetjük elő az idén, mert azt nem csinálhatjuk meg, hogy ha a FÖSPED szállításainak jelentős részét átveszi az AKÖV, mi hozzávágunk 38o tehergépkocsit és a főváros itt van sakk-mattolva és a főváros szállítási agy igénye teljes egészében ki van téve az AKÖV kénye-kedvének. Elnök: Megnyitom a vitát, ki kiván hozzászólni. Sós György: Tisztelt Végrehajtóbizottság! Azthiszem érthető, hogy ez a téma nagyon érdekel bennünket és szorgalmaztuk is napirendre tűzését, hiszen aJÉresz szerint a forgalom irányításáért és ellenőrzéséért Budapesten a Rendőrkapitányság felel és joggal is varrják nyakába, mindazokat az anomániákat, amelyek a közlekedésben vannak. Nem akarok itt senkire sem hatni, de a bánya-balesetek 5-lo év alatt sem követelnek annyi áldozatot és nem okoznak olyan nagy tragédiákat, mint a közlekedés egy év alatt. Tavaly több, mint 7oo halottja volt a közlekedésnek, és ebből Budapesten csaknem 2oo. Ez is hatalmas indok arra, hogy beszéljünk a közlekedés kérdéséről. Megértem, hogy a közlekedés jelenlegi helyzetétÉ és perspektíváját egymástól elválasztani nem lehet. A perspektivikus fejlődés kérdésében azonban már állástfoglalb a VB. Azt is helyes a Tanács elé vinni, de talán helyesebb volna, ha a közlekedés jelenlegi helyzetét tárgyalnánk meg a tanácsülésen, nem pedig a kettőt együtt. Mert az előterjesztés cime: Jelenués a közlekedés helyzetéről, és a távlati fejlesztés irányelveiről. A távlati fejlesztést ráértünk volna még a Tanács elé vinni. Nem késett volna, ha megvártuk volna vele az évvégét, vagy a jövő év elejét, a jelenlegi helyzet megtárgyalása azonban nem várathat magára. I ——— ■ »
