1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
97
re. _ fa . ______________________... . , ' ; 1 i- 71 Naszály! László: A szemétégetés budapesti szempontjai Magyarországon, elsősorban Budapesten időről időre felmerül a szemétégetés kérdése: vagy a napilapokban jelenik meg egy cikk arról, hogy kihasználatlan egy olyan "hatalmas energia- forrás", mint a házi szemét, vagy pedi.g más alkalommal egy újítási javaslat kerül egyik vagy másik főhatóság elé nagyjából hasonló tartalommal,, ahol annak kivizsgálását elrendelik. Ez utóbbi esetben újólag megállapítást nyer a rendelkezésre álló szemét mennyisége, annak fütőértéke, az Ismert rendszerek, de amikor a költség kihatásra kerül a sor, akkor kiderül, hogy itt oly összegekre van szükség, amit nem lehet előzetes betervezés nélkül kiutalni és ugyanakkor rámutatnak az illetékesek a szemét feldolgozás másik nagy lehetőségére: a mezőgazdasági komposztként való értékesítésre. Mikor idáig jutott a kérdés, akkor általában holtpontban marad a sok megoldásra váró, tisztázatlan részlet miatt.Ennek az ankétnak éppen az lenne a feladata, hogy a kérdést minden oldalról megvilágítva tárja az illetékesek elé és elősegítse a most már hovatovább nem halasztható döntést.- A magam részéről Igyekezem tárgyilagosan megmutatni a szemételégetés mellett és ellene szóló érveket.- A szemét feldolgozásának kérdése a sürün beépített kis és nagy helységekben merül fel, ahol nincs szemétlerakási, lehetőség. Külföldön nemcsak a nagyvárosok, hanem még 100.000 lélek- szám alattiak is kénytelen ezt megoldani - hely hiányában, így pl. Párizs egyik elővárosa Nanterre kb. 80.000 lakóssá- gával szemétégető telepet tart üzemben, ami a városi távfűtést is egyszersmind megoldja. Hely-szükséglet dolgában az égetésnek van a legkisebb igénye, a komposztálás ennél lényegesen nagyobb feldolgozó és tároló területet kiván.Minden esetre az első tisztázandó kérdés maga a szemét, annak mennyisége és minősége.- A világon számos kisebb és nagyobb egységekből épült szemétégetőt létesítettek, anélkül, hogy itt meg tudnám mondani, hogy mely országokban hány és milyen rendszerű égető berendezés van. Ezekből leszűrhető volt, hogy kb, 100 tonna az a napi szemét-mennyiség, amire korszerű égető berendezés létesíthető. Mindjárt megjegyzem, hogy vannak telepek, ahol ennek a sokszorosát dolgozzák fel, pl. Bécsben most épül, egy három egységet magába foglaló égető telep, amiről különben elég részletes adatok állanak rendelkezésünkre. Persze a napi mennyiség meghatározása ma egymagában nem elégséges. A szemét egyik-másik alkatrésze a technika haladása folytán az utóbbi évek során oly mértékben csökkent, hogy komolyan kell mérlegelni a jövőben lehetséges lesz-e a szemétnek egymagában, póttüzelés nélkül való elégetése. Rendelkezésünkre alI 1278/Sz. 1’
