1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

98

; i úÁ | i- 72 ­anak évtizedekre visszamenőleg a szemét fütőértékével vég­ett vizsgálatok és azokból is látható, hogy pl. a párizs- környéki. szemét fütőértéke az utóbbi 2-3 évtized alatt kb. a felére csökkent. Még szerencse, hogy vele párhuzamosan a kemencék és kazánok tökéletesedtek és ma .is mint az emli­tett időpontban a jobb szemétte.l, a rosszabbat is körülbe­lül 1.0-1.2-1,3 kg gőzt lehet egy kg szeméttel termelni. Ezeknek .az alő tanulmányoknak különösen ki kell terjedniök az évszakok behatására a szemét összetételére. így pl. Calcuttában a Skoda müvek létes.i tettek annak idején egy szemét-égető telepet. Az idők folyamán kiderült, hogy a szemét az év jó részében csak külső póttüzelés segélyével semmisíthető meg. Ez pedig Indiában - tüzelőanyaggal na­gyon gyengén álló országban - oly áldozatot jelentett, hogy a hatóságok vállalták a szemétégetés leállításának ódiumát és áttértek egy komposztáló berendezésre. Fentiek­kel csupán érzékeltetni akartam a kérdés sokoldalúságát.­A szemét-tüzelés szempontjából három fő alkatrészből áll: nedvesség, ami szárítással javítható, éghető és el nem ég­hető részek. Ez utóbbiak is bizonyos korlátok között ki- szitálhatók, válogathatók, szóval csekély mértékben ez utón is lehetséges a szemét fUtőértékének javítása.- A nedvesség szempontjából kb. 50 % az a felső határ, amed­dig el lehet menni. Az indiai nádcukorgyárak is 50 % vi­zet tartalmazó cukorgyártási maradványt a bagasse-t tüze­lik el. A gyakorlat az elméleti vizsgálatokkal együtt azt mutatja, hogy kb. 800-900 kcal/kg szemét az az alsó ha­tár, ameddig a szemét önmagában elégethető. Miből tevődik ez a kalória-mennyiség össze? Akár a mezőgazdasági vagy étel hulladékot vesszük, azoknak nagy része cellulózé, aminek fütőértéke 4000 kcal/kg. A kukoricacsutkáé pl. 3300 ka.L/kg a szokásos víztartalma mellett. Persze a dinnyehéj már ennél jóval kevesebbet ér, magas nedvessé­ge következtében. A cellulose nagy hibája a gyorsan meg­induló erjedés, ami nemcsak a vele való dolgozáskor, ha­nem az elégetésnél is figyelembe veendő. Ugyancsak cel­lulózé tartalmú a csomagoló anyag: a papir, a karton, a szalma. Ez utóbbi a fagyapottal szinte teljeseh eltűnt a szemétből, a papir és karton mennyisége pedig erősen csökkenőben van a szemét fütőértékének rovására. Az újab­ban mindjobban terjedő műanyagok következtében ezek to­vábbi csökkenésével, másszóval a szemét fütőértéke továb­bi romlásával bizton számolhatunk. Az el nem égethető anyagok a cserép és üveg, az ócskavas, és télen nálunk igen jelentékeny mennyiségben a szén salak és hamu. Ezen utóbbiak megítélése a világ különböző részein nem egyértelmű. A svájci és a bécsi szemétégetők ugy talál­ták, hogy télen a szemét éghető része megjavul éppen a nö- . vekvő salak miatt. Nálunk biztos, hogy ennek az ellenkező­je következik be a kiinduló anyagok különbözősége, vagyis a nálunk fűtésre felhasznált szenek aránytalanul magasabb hamutartalma következtében. Persze erre az lenne a logikus, ha be lehetne vezetni az osztályozott szemét gyűjtést, mint / 1278/ Sz. ^'9 1— - ...................................................................................................................................................9 '"'ri, m * mp

Next

/
Oldalképek
Tartalom