1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
103
í- 77 vei és kivitele szerint készült, amint a bázeli, Lausanne-i, hamburgi stb. Német eredetű adat szerint 6-millió DM-t számolnak egy 100.000 lakósu város égető berendezésére, ami saját viszonyainkra átszámolva ugyancsak az 500 millió forint körüli összegre vezet. Régibb az Egyesült Államokból való adatok szer* int 24-órán. ként egy tonna elégetésére 1500-2500 dol- lár-t állítottak be, 194?—48-as vásároló erővel. Budapesti viszonylatban elsősorban a külföldi tapasztalatokba lehet, de kell Is támaszkodni. A telep költségeinél döntő jelentőségű a hely megválasztása, mert ettől függ a megtakarítható szemétszállítási költség, vagyis a szokásos számítás szerint a beruházás költségeinek amortizációja. Azonfelül pedig a megválasztásnál nagy szerepet játszik a termelt, gőz elhelyezési, lehetősége, ami viszont elektromos áram előállítása esetén elesik. Eves fogyasztókat kell keresni, ami leginkább kommunális üzemek formájában található: kenyérgyár, mosóda, kórház, nagy tanintézetek, középületek. A külföldi szemét feldolgozók jó része vegyes Uzemü, ami alatt azt értem, hogy az elégetés mellett komposztáló üzemet is tartanak, miután szerves trágyára, illetőleg annak pótlására szükség van a legtöbb ország mezőgazdaságában. Természetesen itt tarifális kérdések is szerepet játszanak: egyes külföldi országok szemét-telepei még 175 km-re Is szállítanak komposzt trágyát, figyelembe véve a mező- gazdaság ily irányú igényét, a város szemétfeldolgozási és elhelyezési szükségességét és mindezt alárendelve a vasút esetleges tarifa-politikájának. Nem lehet várni azt, hogy a város és szemét telepe körül egy kis körzet vegyen fel olyan nagymennyiségű komposztot. A bécsi uj telep napi 600 tonna szemét elégetésére alkalmas. Megítélésem szerint ennek kétszerese lenne nálunk is alsó határ. A bécsi telep helyigénye 16 ezer négyzetméter, nálunk, ennek közel a kétszeresét kellene a nagyobb telep részére biztosítani, a fentebb már elmondottak figyelembevételével. Ez lehetne a Váci ut és a Duna között valahol, vagy például a Soroksári ut és a Duna környékén. Ha középeurópai országokban igen elterjedt Louis von Roll svájci cég rendszerét veszem alapul egyenként 200 tonna/nap eltüzelésére alkalmas kemencékkel, akkor 5 ilyen kemence fővárosunk igényeit ki tudná elégíteni, négy állandó üzemben tartásával egy pedig tartalékként. Itt számolni lehetne napi 800-1000 tonna gőz termelésével alacsony nyomáson, ami előzőleg elektromosság előállítására is hasznosítható volna. Ilyképpen napi 100-200.000 kWó elektromos áram lenne termelhető. A telep önfogyasztása természetesen nagyobb, mint a hasonló nagyságú villamos centráléké és Így azt közel 20 %-ra lehet tenni, a fennmaradó rész lenne csak értékesíthető vagy a salaktégla gyártásra felhasználható. Az általam 30 éve meglátogatott Párizs melletti Saint Ouen-ban uí&MB 4 127 8/Sz. . «
