1964. április 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
229
i meg az elnökséget azzal, hogy foglalkozzon a kérdéssel, és ebben az évben tegyen javaslatot, vagy észrevételt - vagy nem tudom, minek nevezzük ezt a bizonyos anyagot - arra vonatkozóan, hogy hol lehetne ezt a dolgot egyszerűsíteni. A másik dolog, amiben egyelőre nem tudunk segiteni: azt kellene elérni, hogy a lakosságot rászoktassuk arra, hogy vegye tudomásul, hogy nem mindig van igaza. Ezt határozatban kimondani nem lehet, hanem az ügyvitel során kell elérni, hogy az emberek érzékeljék, hogy olyat kértek, aminek a teljesítése nem . volt jogos. Es azonban csak nagyon hosszú ráhatás és nevelőmunka eredménye lehet, A következő dolog, amit érinteni kívánok: a méltányosság alkalmazásának a kérdése. Azt hiszem, nem arról van szó, hogy a végrehajtóbizottság vezetői adott esetben nem merik alkal_ mazni a méltányosságot, hanem inkább arról, hogy valamilyen ok miatt nem akarják alkalmazni. A kettő között abban van a különbség, hogy a mérésnél fél as illető valamilyen káros következménytől, a hem-akarásnál pedig az a helyset, hogy lehet is alkalmazni a méltányosságot, meg nem is. Sok olyan ügy van, hogy a méltányossá:; esete fennforog, de felmerül a kérdés, hogy mivel érdemelte ki az illető azt, hogy vele szemben méltányosságot gyakoroljanak. A méltányosság ugyanis nemcsak as illető ügyben szokásos elintézési módtól való eltérést teszi lehetővé, hanem azt is feltételezi, hogy az illető azt valamivel kiérdemelte. Tehát nem minden ivei szemben kell alkalmazni a méltányosságot, és ennek a lehetőségnek a mérlegelése sokszor azt eredményezi, hogy a végrehajtóbizottság vezetői nem alkalmazzák a méltányosságot. Nem hiszem, hogy határozatot kellene hozni arra vonatkozóan, hogy a végrehajtóbizottság utasítsa a vezetőket, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák a méltányosságot. Ha erre utasítani kellene a végrehajtébizottság vezetőit, akkor fel kellene tételezni, hogy nem mérlegelnek eléggé. Mivel azonban meg vagyunk győződve, hogy mérlegelnek, ezért nem javasolom, hogy ilyen határozatot hozzon a végrehajtébizottság. ’ Végül: felvetődött, hogy a közérdekű bejelentések ügyével foglalkozni kellene. Erre Fajkosné elvtársnő válaszolt, hogy a kérdést napirendre tüzzük, amikor majd általános tapaszi • k?oQ j i . i * 4 ■ **P-19- H :j f
