1963. augusztus 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
163
I m ft I- 2 Ho.záasólóki Horror qrenc, - óo György, Kiss Dezső. Horn Dezső, KtMT&íiSSrr £liftdó Szóbeli fciogée3ltóéként megemlíti, hogy teltét lenUl BzUksigse ».t: úthálózat átbocsátó képes .égének további növelése ét a II. "ötéves terv hátralévő idejében ia különböző mélyépítési feladatok sorozatának a megindítóé*, A főváros uthálőzatá- - ak kb, coak 5o .kiépített e u. fővárosnak a közeljövőben sem igon le ez nagy le ha tőé égé arra, hogy útfelújítást végezzen. A bevezető, országos jellegi főútvonalak 0 főváros közigazgatási határain bellii rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. Mind nagyobb én nagyobb számban kell gépkooei parkoló helyeket létesíteni a belterületen. Az úthálózat fejleszt ói éhez tartozik uj dunai hidak épitése is. Pigyeletabev 've a gépkocsi állomány növekedését, valószínűleg szükség lesz egy alagút építésére a Duna alatt. Feltétlenül szükség vau nagy befogadó képességű jármüvek gyártására. Előadónak a kérdésekre adott válasza után Harrer Ferenc meg állapítja, rlogy a távlati koncepció helyes, v 'X/aónye ezer int azonban azt ie meg kellene állapítani, melyek azok a létesítmények, amelyeket 13 éven belül meg kell vslóoltani. Továbbiakban azzal foglalkozik, hogy helyes volna egységes tarifarendszert bevezetni. Elképzelése szerint ez csak úgy hosható létre, ha a vil- ■lamoB. a trolibusz éfi az autóbusz között az átszállást atl lehet °luani. uó e György véleménye szerint nem lehet a mai köziekedé ni helyzet tárgyalásától függ élt énül jóváhagyni egy közlekedési távlati fejlesztési torvet. Javasol ja tehát, hogy ezzel egyidőben, ill. eszel párhuzamosan foglalkozzanak a főváros közlekedőéi helyzetével, akár ©a vágrehajtóbieottságok együttes ülésén, akár pedig külön a tanács ülésén. Ismerteti, hogy a balesetek száma 35 -kai emelkedett ős jelenleg kb. duplája a 4-5 évvel ezelőttinek. A főváros közlekedettét nem lehet oeui: a személy Beállítás °e a töneg közlekedési eszközök szempontJ'bél tekintetbe venni, A közlekedés uorán ki kell elégíteni a főváros gazdasági életével kaposolstos öoszec igényecet. A közlekedés jelenlegi helyzetét neg kell vizsgálni főként azért, mert j villamosok sok helyen keresztesnek egy-egy főútvonalat, ill. a Budapestről kifelé közlekedő H V-vonatok több helyen keresztezik az ut teaest# Ezeken a helyeken gyakran komoly torlódás keletkezik és eok a baleset, mert sem a sorompó, sem pedig a láxnpa- ir nyltáe nem vált be. Heg kellene gondolni, hogy különösen & városban fejállomásokat kellene létrehozni. A csuklós Jármüvek konstrukciója ellentétes a ráz alapelvivel, Meggyőződéoe szerint a nagy befogadóképességű jármüvek lassítják a forgalmat, mert igen sokáig' tort a fel- ée leszállás. Fel kell vetni, hogy lehet-c Budapesten mindonütt pörkölni, különös tekintettel a személygépkocsik számának emelkedésére. A továbbiakban a bovooető utak kérdésével foglalkozik. Budapest területén ez a kérdés sürgős megoldásra szorul, mert ezeken az utakon veszélyesebb a közlekedés, mint bárhol 0 v'rot többi utjain. A Jelzőberendezésekkel és átkelő sávokkal kojtceolatbím megállapítja, hogy mind « járművezetőket, mind pedl gyalogosokat oktatni és nevelni teli a közlekedési jelzések tiezteletbentartíoá- ra. Javasolja, liogy a főváros közlekedését szolgáló jelenlegi teendőket ivelyezzék előtérbe e ez feltétlenül segíteni fogja a perspektíva helyes megítélését io. Végezetül az aluljárók építésével foglalkozik ée megállapítja, hogy az eredmény nem áll aró ny tan azzal a munkával 4a költséggel, amelyet ráfordítanak. Külföldi tapasztalat ok alapján a kétszintű közlekedés megoldásával kellene foglalkozni, Kiso Dezső hiányolja, hogy as anyag oesk bisonyos utalásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy as öt-hatoaoroe gépkooeiforgalopj ób a szállítás megsokesorozódííoa mit fog jelenteni az utak raegter| Ss *» -•»
