1963. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
140
I azonban, hogy elsősorban nem a segéd-szolgáltatásokkal volt baj, hanem inkább a parképítési problémák megoldása foglalta le a termelőszövetkezetek erejét. Ezért az ide vonatkozó jogszabályhatály tál anitva lett. Ugyanakkor a fő üzemágakat kiegészítő segédüzemeket, amelyek nem spekulációra épülnek, hanem a gazdaságosság irányában hatnak, azokat helyes megerősíteni. Ami pedig Sós elvtársnak az alátervezósre vonatkozó javaslatát illeti, ebben a tekintetben egyetértek Fehér elvtárs ellenvetésével, hogy ennek a dolognak sok összetevője van. Nem tudjuk minden esetben mechanikusan megtervezni a már elért szintet. Ezt meg lehetne tervezni abban az esetben, ha ebben csak pénzügyi és gazdasági elemek lennének. Vannak azonban benne politikai elemek is, amelyeket ma még kénytelenek vagyunk alkalmazni. De tekintetbe kell venni azt is, hogy előállhat olyan - helyzet, mint amilyen példának okáért tavaly volt, hogy a rendkívüli szárazság nagyon rosszul hatott ki*néhány szövetkezetre, más szövetkezetek viszont nagyon jól jártai: a zöldségértékesités- sel kaposolatban.IIelyesebb tehát, ha egy reális jövedelem-szintről indulunk el. De tekintetbe kell venni azt is, hogy itt a szóródás még^igen nagy - és van olyan szövetkezet, ahol 50-60 wr y tk. forintos vtytm vannak, de ezzel szemben vannak olyan szövetkezetek is, ahol évi 7-8.000 forintos jövedelem van. A magasabb jövedelmezőségű szövetkezeteknél tehát a beruházásokat kell jobban ösztönözni, a gyengébbeket viszont az átmeneti problémák megoldása utján segíteni kell. A kérdést tehát erről az oldalról is nézni kell, - bár kétségtelen, hogy a szövetkezeti tagok részéről fennáll az a törekvés, liogy szeretnék elérni, hogy minden évben több jövedelmük legyen. A város ellátásának oldaláról tekintve tehát úgy tűn:# hogy helyes irányban halad a budapesti mezőgazdaság a baromfi és a zöldség kérdésében. Lemaradás van a tej— és a tojás-termelésben, - és bizonyos tekintetben korrekciót kell végezni a sertés- tenyésztés tekintetében. Úgy látszik, hogy a sercéstényésztő | gazdaságoknál az elmúlt évekkel szemben kedvezőbben alakul a helyzet. A szarvasi.arha-hizlalás kérdése is elég problémát okózott,- bár mi eléggé mereven igyekeztünk lefelé szorítani ezt a dolgot, hogy ettől álljanak el a budapesti termelőszövetkezetek, azonban az a helyzet, hogy külföldön még nagy kereslet van hízott szarvasmarhából. Abban állapodtunk meg, hogy ha meg lehet Ao . ugsiSáBBfe * .i© - &39P