1963. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
117
í Az Épitési Igazgatóság múlt évi eredményeit vizsgálva az Igazgatóság munkáját ténylegesen elismeréssel kell értékelnünk. A mérlegeredmények alakulásában pedig vizsgálat és elemzés tárgyává kell tenni, h0gy az eredménytervtől valé elmaradást ténylegesen milyen objektív körülmények bef0lyá30lták, nevezetesen olyanok is, amilyenekre B0nd0r elvtárs hivatkozott. A Fővár0si Javité-Szerelő Vállalatnál 1962 első felében s0kkal nagy0bb Volt a lemaradás. Miután az0nban a VB foglalkozott ezzel a témával, az ipari 0Sztály egy s0r intézkedést tett. Zömmel az év más0dik felére eső intézkedések azonban koránt/sera eredményezhették azt, h0gy a korábbi időszak lemaradásai behozhatók lettek volna. Az ipari o3ztály szolgáltató tevékenységével kapcsolatban pedig általában hivatkozni kell arra, h0gy ténylegesen a tanácsi ipar szolgáltató tevékenysége mutatja a legnagyobl/te^aradást és ez intő körülmény arra, h0gy az ipari osztály szolgáltató tevékenységét, annak szervezeti formáit, hálózatának kiépítését nagyobb támogatásban kell részesíteni. Az az átszervezés, amely az ipari o3ztály területén 1963- ban megindul, amelynek Során törekszik majd az ipari osztály u.h. tiszta profilok kialakítására, amelynek Során egy Sor vállalatnál külön választódik az árutermelő és a szolgáltató tevékenység, feltétlenül jelentős javulást f0g eredményezni. Ha ugyanis a vállalat össztevékenységében van lemaradás, akk0r a vállalat vezetői elsős0rban az árutermelést helyezik előtérbe és a szolgáltató tevékenység háttérbe szorul. Ha viszont tisztán szolgáltató jellegű vállalatokat hiv majd életre az átszervezéssel egyidejűleg az ipari o3ztály, akk0r ez a mostani r0sszul értelmezett anyagi érdekeltésg nagymértékben kirekesztődik. Ha jól tud0m, 33 vállalatból faaxxi&n tisztán szolgáltató jellegűnek lehet majd tekintehi lo-l2 vállalatot és ez jelentős előrelépést fog jelenteni. A tervosztálynak ettől függetlenül az a véleménye, hogy az ipari szolgáltatás0k terén az cKISz s0kkal nagyobb előrelépést tett, mint mi. Igen nagy erőfeszítéseket kell tehát tenni azért, hogy az oKISz eredményeinek szintjére emelkedjünk. A hálózatfejlesztésben valé leraaradéát az ipari vállalatok nagyrésze azzal inű0k0lja, h0gy a helyiséggazdálkodási kérdések nehezen rendeződnek. Véleményem szerint ez az indok csak részben fogadható el, mert az oKISz hálózatiéjI i- 31 -
