1962. február 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
118
- . i ~ 9 södését, a lakosság bevonását a, tólzUgj^Jc intéz-ásEbe, ellenőr zésébe. Vannak olyan bízott eigo-k is, amelyek ezt a célt nem teljes mértekben segítik megoldani, ugyanis a bizottságokban főként a szakigazgatási szervek vezetői vannak képviselve. Pl. a.' XIII. kerületben kooperációs bizottságit h' Z- tak ldtre a szakigazgatási szervek mollett. A cél- és akcióbizottságak segítik a szakigazgatási szervok munkáját és éppen ezért a jövőben is szükséges tevékenységük. Emellett azonban a oélbizotteágok mégis szükkörü- ek, ó lakosságot nem közvetlenül képviselik és főleg a.z apparátus részmunkáját segítik elő. /A bizottságok létrehozása mellett egyes szakigazgatási szervek törekednek a közvetlen aktív ah áló za.t kiépítésére. Ezen a téron, a legáltalánosabb tapasztalatokkal a. kereskedelmi osztályok rendelkeznek. A kereskedelmi osztályok tevékenységével napról-nnprc találkoznak a dolgozók; az áruellátás összes kérdése c dolgozók mindennapos Ügyeiként jelentkezik. Éppen ezért ?. dolgozók szívesen is rendszeresen vesznek részt az ezekkel összefüggő feladatok lebonyolításában. A kereskedelmi osztályok tevékenységének jobb elvégzését segíti a kereskedelmi társadalmi ellenőrzés. Tevékenységüket oldrusitóhelyeken fejtik ki, ahol a legkisebb probléma is érzékenyen érinti a lakosság hangulatát. Munkájuk főként a fogyasztók védelmében, az áruellátás, választékbővítés /súlycsonkítás/,tisztaságra vonatkozó ellenőrzésekre, a társadalmi tulnjdon védelméé o,a koroe- kedelrai munka, általános színvonalának emelését előmozdító vizsgálatokra terjed ki. A kereskedelmi társadalmi ellenőri hálózat kiépítésének különböző módozatai alakultak ki. Budapesten 1345 tanácsi ée 1500 sza.kezorvozoti tárS'd'l- mi ellenőr dolgozik. Ez a szám a. főváros élelmiszer és iparcikk üzlotei- nck, vendéglátóipari egységeinek, piacainak ellenőrzéséhez ugyan elegendő, de kerületi megoszlásuk már közel som ilyen kedvező. Igen jellemző,hagy nraig a VIII* kerületben 210, a. IX. kerületben 102, a XI. kerületben 149, a XX.kerületben 107 tanácsi ellenőr működik, addig a IV., XIII. és XXI.kerületekben összesen nőm éri el a társadalmi ellenőrök száma a 150-ot. Ez az aránytalanság természetesen azt eredményezi, hogy az Uzlothálózat ellenőrzése nagyon ingadozó kerületenkónt. Ezekben a. kerületekben a kores- kodolmi szakigazgatási szervek nem fordítanak kellő figyelmet a társadalmi ellenőri hálózat szervezésére, kialakítására. Tapasztalataink szerint azokban a kerülőtökben rondelkoznok megfelelő létszámú ellenőrökkel cs ott szinvonal's ez a munka, ahol a vógrehajtóblzottságok, keroskedelmi állóndőbizottságok, kereskedelmi osztályok, tömegszorvezotek megfelelően segítik, illetve irányítják őket. Pl. a XIX. kerületben igen tervszerűen foelalkozn'k a t ár érd'Imi e llenőrök munkájával, egyes vizsgál'tokr' való ; I I
