1961. július 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
4 “ 2 “ j 0 . . i ken és kirrertfceztetéaakelr vonnak le egy-egy üzíet munkájára. Több bejegyzést leváltás, fegyelmi büntetés követ és a jutalmazásoknál figyelembe veszik az esetleges panaszokat is. A panaszkönyvi, beírásokat, - néhol sok fáradsággal, - jLntézők, vállalati,ellenőrök vizsgálják ki, esetleg személyesen is felkeresve a panaszost. A panaszok nagy része az áruellátás hiányosságait, kereskedelmi dolgozók udvariatlanságát, helytelen pénzvisszaadást, élelmiszerboltokban az üvegek visszaváltásának megtagadását, husüzlst ékben a husdarabkák eladását kifogásolja. A vendéglátóiparbem - az udvariatlan kiszolgálás panaszolása mellett - rengeteg ittag egyén ir be a könyvbe, mert kiszolgálásukat megtagadta a személyzet# Elég gyakori a nyilvánvalóan alaptalan panasz is. A bejegyzések túlnyomó többsége azonban indokolt, mert elszenvedett sérelmekre, méltánytalanságokra, ténylegesen fennálló hibákra hivja fel a figyelmet, A panaszkönyvi bejegyzésekre is,vonatkozik az a megállapitás, mint a levelek, tanácstagi beszámolók stb# utján beérkező panaszokra: jó áruellátás esetén számuk csökken, mert nagyrészükre, ninoa ok, másrészt kevesebb a vásárló és eladó közötti súrlódási lehetőség. A panaszkönyvek kezelésénél, a panasziigyek intézésénél további eredményeket kell elérni, mert jelenleg eléggé cspkkent a tekintélye, jelentősége a vásárlók és a bolti dolgozók előtt, A kereskedelmi dolgozók nincsenek meggyőződve arról, hogy a vállalati központ minden esetben intézkedik a bejegyzés után, mert a válaszok gyakran hiányosan vannak csatolva a panaszkönyvhöz# Mivel csak hátrányát ismerik meg, szükséges rossznak tekintik# Sgyrészük hajlamos olyan megjegyzésekre, hogy "oda ugyan beírhat!" és a vevők előtt ezt a nézetet erősitik# A vásárlók bizalma sem teljes a pairszlcönyv iránt, mert intézkedéseikül!, semmitmondó válaszokat kapták jelentékeny sérelem esetén is. A formális válasznak egész kirivő esete az, amikor a panasz hátlapjára az üzletvezető feljegyzi véleményét és. a központ - vizsgálat nélkül, - válaszként ezt küldi el a panaszosnak. Ízt a XJV. kerületi Vendéglátó ipari Vállalatnál észleltük. A XVIII.ker. FMSz. üzleteiben pedig a boltvezető válaszolta meg az üzlet panaszkönyvébe Írtakat. Nagyon rontja tekintélyét továbbá az, hogy tényleges, helytálló panasz esetén is mindig akad, - nyilván felkérésre, - olyan vásárló, aki az előző beirást hajlandó megcáfolni és a panaszbojegyzést gyakran 2-3 di-, csérét követi, ami megnehezíti s panaszolt csőt tárgyilagos vizsgálatát * A vásárlóknak nem rokonszenves a panaszkönyvet igénybevevő 3zomély,és gyakran megjegyzéseket tesznek arra is, aki jogos panaszát irja be. Az üzletek állandó vevői pedig közömbösek, sőt kifejezetten félnek beirni, tartva arról, hogy a bolti dolgozók nehezen felejtik el,a pana3ztovŐt és későbbi vásárlásaik 3orán hátrányban részesítik őket. A vállalatok és a kerüloti korestedelmi osztályok nem segítik kellően 9 I nézetek felszámolását. Nem ellenőrzik rendszeresen az üzletekben a panasz- I . . f
