1960. június 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
54
I ___________ .>. •-•000 * . =i íW0 I- 12 ről lemondanának. Évről-évre azt tapasztaljuk, hogy amikor már itt van áz uj, még akkor is tele vannak az üzletek különféle konzervárukkal, amelyeket pedig a közönség nem nagy szeretettel fogyaszt már ebben az időszakban. Tatár Kiss elvtárs azt javasolja, hogy a másnapos, vagy a fonnyadt árut adjuk a közületeknek. Nem hiszem, hogy ez a megoldás nagyon szerencsés volna. Közületek alatt elsősorban természetesen az üzemi étkezőket és a vendéglátóipart kell érteni. Az üzemi étkezésben ezer szem vigyáz arrr, hogy a karalábé ne legyen fás. Sokk kai nagyobb gondot okozna politikai szempontból. Elégedetlenséget keltene, ha minden fonnyadtíárut esősorban az üzemi étkezőkbe vinnénk. L e 1 k e 8 : Meg kórházakba, csecsemőotthonokba! H á b e r s Ugyanaz a helyzet. A burgonyával kapcsolatban utalnak a határozati javaslatok arra, hogy elegendő tároló hely legyen. Vájjon ez a kereskedelem dolga? Nem a felvásárló szervek dolga a verme lés ott, ahol az áru megfelelően értékesíthető? Elnök s Budapesten mi tárolunk. 1 e r é k s Klső megjegyzésem az áru mennyiségére vonatkoznék. Ami az áru mennyiségét illeti, én azt hiszem, hogy tavalyi ellátásunk jobb volt. Ezt egyébként a lakosság hangulatából ia le lehetett mérni. A lakosság nagyon reagál bizonyos áruk hiányára. Ha biztosítva lesz mindaz, amiről az anyagban szó van, akkor viszonylag kedvezőbb lesz a helyzet. Pelvetnék azonban egy másik dolgot. Fel tudtuk venni a versenyt a magánkereskedelemmel és írszabályozó hatást tudtunk kifejteni, ^z az árszabályozó hatás azonban még egy helyett figyelembevéve is nagyon ingadozó, hagyon rapszódikus, és szinte egy nap alatt is meg lehet figyelni, hogy melyik az az időszak, amikor mi pl. a Bosnyák-téri piacon befolyásolni tudjuk az árat. í Egyr vagy két óra múlva azonban nem tudtuk tartani az árat, mert áruellátásunk nem volt olyan, - ezt ismételten láttam. A mennyiség mellett a minőség kérdését szeretném még Étxákk szóvá tenni. Nagyon fontosnak Ítélem, ha az áruknak ténylegesen csak 1 %-a, vagy annál kevesebb romlik meg. Nem jó viszont az, ami mögötte van. Néhányan esetleg azonos árért jutnak L J
