1959. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
128
~7' I és a még várható költségeket együttesen állitsa össze, és azt mutassa he a végrehajtóbizottságnak, hogy milyen összeg szükséges ide. Tehát egyöntetűen foglalunk állást, és Így fogunk tárgyalni a költségvetési szervekkel. Elnök: Kiván még valaki hozzá szólói? !Nem!/ Ha nem, akkor Gyalmos elvtárs válaszol. Gyalmos: Képzőművészeti téren a fővárosnak f- a népművelésnek ezen a területén - igen kevés befolyása van. 1945» tehát a felszabadulás előtt, a fővárosnak külön Képtára is volt, megfelelő anyagi dotációval is rendelkezett arra, hogya képzőművészetet a várospolitika területén belül is irányit sa. Az elmúlt időszakban erre csak a kép zo művé szét bizonyos területén volt lehetőség, nevezetesen a szobrászművészet területén. A képzőművészet festőművészet! ágában úgyszólván csak lüű ezer forint hitel állott rendelkezésre, - ebbe beleesik a festőművészet a kisplasztika ós az iparművészet - tehát a felszabadulás óta megtett intézkedésünknek a képzőművészet ilyen terén kifejezése nincsen. Budapest nem tükröződik a képzőművészetnek ezen ágában, a szocialista fejlődés útja nem jut kifejezésre. Ez volt az inditó oka a.mak, hogy megkezdjük ezt a munkát, hogy az ország fővárosa, annak alaTkulása és fejlődése sz0bakerüljón a képzőművészetnek ezekben az ágaiban is. Mondjuk, hogy ez volt az indító ok, nem pedig a 15 éves évforduló. A 15 éves évforduló csak eszköz ehhez. ! * f | Hozzá kell még tennem azt is, hogy 10.-én egy át^ dolgozott javaslat készült, amelyben azok a szempontok, amelyek | pén ügyi téren felvetődtek, szóba kerültek, azért ebben sincs már megemlítve az anyagi kivánalom. Szeretnok összeállítani mindazokat a kérdéseket, amelyek a 15 éves évfordulóval kapcsolatosaik. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a képzőművészeti rész L főként ezért kerül ebbe az egész elgondolásba, mert azt a / _ [ •■■'Mm , -.mm 7 fej