1958. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
I _ ~» .. -SS0 ' | i .. 6 Nyereségrészesedést 17 vállalat fizetett ki a dolgozóknak, .mégpedig 1 vállalat 6 napi, 7 vállalat 7-12 napi, 2 vállalat 13-18 napi es 7 vállalat 19-2-4 napi munkabérnek megfelelő összeget# 12 vallalat nyereség— részesedést nem fizetett* A teljesitő vállalatok vállalatfejlesztési alapra 7oI ezer forint, igazgatói alapra 541 ezer forintot tartottak vi ss za a többi o tnye re ségb 5.1, •. A lemaradó vállalatok közül a IV. éa jUI. ker. Tatarozó Vállalat veszteségesen működött. A veszteséges gazdálkodás oka mindkét vállalatnál a vezetés alacsony színvonala, a vállalatok nem megfelelő szervezete, gyenge és fegyelmezetlen, továbbá állandéan cserélődő műszaki es szakmunkások nagy száma, valamint a helyi adottságból epedő hátrányos helyzet. Mindkét vállalat igen nagy területen dolgozik, nehezen szervezhető kis munkákat végeznek, amelyeknél a szállítás, a munkaerő átcsoportosítása, a munkák ellenőrzése nagyobb költségekkel jár, mint a belterületen. A vállalatok veszteséges működését az igazgatóság már év közben is vícs^ gálta és a vizsgálatok alapján a IV.ker* Tatarozó Vállalatnál az igazgatót cs a főkönyvelőt, a XXI.kor. T-tarozó Vállalatnál pedig a főmérnököt leváltotta. Ennek ellenére a vállalatok gazdálkodásában lényeges változás nem történt. 1957. III. negyedévtől mindkét vállalat állandó pénzügyi nehézséggel küzdött. A vállalatoknál, de főleg a XXI,ker. Tatarozó Vállalatnál a fizetésképtelenség állandósult, az esedékes béreket legtöbb esetben csak munkabér-hitel igénybevételével tudták kifizetni. A XXI.kor# Tatarozó Vállalatnál sulyosbbitotta a pénzügyi helyzetet, hogy a vállalat több szállítója megtagadta az áruszállitnst a késedelmes fizetések miatt. A XVII.ker, Tatarozó Vállalat lemaradása a Borsé utcai kislakáséplkezé- sok következménye. A kislakás-építkezések tervezői ugyanis nem számoltak sem az általános nnyaghelyzettel, som n helyi adottságokkal és a-megáilapított költségvetési ©árak a ráfordításokat nem fedeztek Az ellenforradalmi ^események alatt és után történt beköltözések nemcsak lassították - tehát drágították a munkát - de n fődig kész üpülotek állagának romlása, illetve ennek következtében az elvégzett javítások költségei a vái-* lalntot terhelték# A Házkezelési Igazgatóság n többletköltségek jogosságát elismerte, de azokra beruházási keretet biztosítani nem tudott.. így a vállalatnál a többletköltségek összege eredményromlást idézett elő, A kislakásokat az Országos Takarékpénztár - a többletköltségek ellenére nz eredeti költségvetés árain értékesítette, & n vevők a különbözetet állami ajándékként kapták meg# A Budapesti Városi Építőipari Vállalat eredményromlását egyrészt a költségesebb foghíjbeépítések, másrészt az építőipari és szakipari munkák arányánál- megváltozása idézte elő. A többi vállalat lemaradását a termolékonység visszaesése, túlszámlázások miatti helyesbítések és a II., negyedévi laza bérgazdálkodás eredményezte, A mérj.egfelülvizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a vállalatok számviteli munkája kielégítő, a műszak munkaja*azonban hiányos. Az Épi* tesi Igazgatóság műszaki iiányitó munkája són kielégitő, nem ad megfelelő támogatást a vállalatok műszaki vezetőinek a szervező munkához. Az igaz- [ gntcság főkönyvelőségének munkájában kifogásolható, hogy a vállalatok munkabér-hitel kérelmét minden esetben támogatta - mivel egyes felelőtlen vállalati vezetők hibája következtében a dolgozók jogos"bérkifizetését meggátolni nem lehet - azonban a vezetek felelősségrevonásáról egy esetben sem gondoskodott. AKöréJ^^dési^ Igazgatóság vállalatainak számában a negyedév folyamán változás nem törtent/lS vállalat irányi tás.át látja el. . to Y __ ^ fi - - f
