1957. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
111
Bartos : Ez mind a mi szervünk. Harrer : Én is felvetem azt a kérdést, hogy mikor történt ez a dolog. Abban az időben valóban számolnunk kellett azzal, amit Pongrácz elvtárs mondott. A határozat inegsemraisitése után felvetődik egy másik kérdés: a felelősség kérdése. Állást kell foglalnunk abban, hogy az akkoi% helyzetet figyelembevéve megokoltnak tartjuk-e, hogy ebben a tekintetben a legszigorúbb törvényességi vonalon menjünk tovább, vagy pedig hozzácsapjuk azokhoz a témákhoz, amelyeket nekünk voltaképpen forradalmi módón kell elintéznünk. Nem volna egészen megokolt, hogy brutálisan járjunk el. Elnök: Ismétlem,* hogy ha nem a tanács foglalta volna el, akkor elfoglalta volna más. Hozhatnánk most azután akármilyen határozatot, nem menne ki onnan. Harrer : Arra van erkölcsi lehetőség, hogy a határozat megsemmisítésének további konzekvenciáit jogilag ne vonjuk le, hanem a forradalmi események velejárójának tekintsük ezt az ügyet. Elnök: Maradhat a földalatti úgy ahogyan van? Nyilván nem. Előbb-utóbb folytatni kell épitését. Bartos: De nem kell hozzá egy olyan székház. Elnök: Mihelyt folytatják a földalatti épitését, visszakövetelik, Bartos : Szerintem nem kell meghunyászkodX » j nunk a kerületi tanács önkényeskedése előtt. Nem volt joguk ilyen határozatot hozni. Elnök: Pőczének joga volt odaadni a Ganz Vili.-nak egy 12o lakásos laktanyát? Mégis odaadta, amikor pedig mi a legnyomasztóbb lakásgondokkal küzdünkl /M j 4 •
