1956. június 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
, j-5 - í fc megjavítására részletes ütemtervet dolgoz ki. ■ A Mozgóképüzemi Vállalat önköltsége elsősorban a bovételi lemaradás hatására romlott. Növekedtek a vállalat költségei a munkabérnél az úgynevezett "pondli" költségek, a különféle költségnél pedig a torvozottnél re több fűtőanyag szállítása és a karbontartási költségek emelkedése miatt /csőrepedések, beázások/. Épitési Igazgatóság. A Végrehajtóbizottság határozata alapján 1956. február hé 1.-én az I. kor. Tatarozó Vállalat a II.kor. Tatarozó Vállalatba, a XXII.ker. Tatarozó Vállalat podig n XI.kor. Tatarozó Vállalatba olvadt bo. Ezzol a kerüloti vállalótok száma kettővel csökkont. A Mini sztartanáé3 határozatának megfelelően 1956. január hé 1-től a Népművelési Épitő és Tatarozó Vállalat a Fővárosi Tanács felügyelete alá került és Fővárosi Tatarozó és Épitő Vállalat névon folytatja üzemelését© Ezeknek a változásoknak a figyelembevételével a negyedév folyamán as Igazgatóság folügyeleto alá 29 vállalat tartozik. A vállalatok tervtoljesiteso as alábbiak szerint alakult b V e , Tervtől- Termelési költség Vállalati eredmény v " jesités tervsz. ténysz. javulás $~a $-a $-a ozor forintban Tatarozó és épitőipor 101.5 91.1 88.3 841 Szerelőipar 112.1 86.3 84-4 721 Asztalosipari Váll, 124.7 92.0 91.8 47 T—* - — i, .■■■■—mi, ■ ■ ■■ ■ ■■ . —— fe ■» fe ■ ■ Igazgatóság összesen: 103»7 90.3 87.7 1.609 As épitési vállalatok az I. negyedévre ütemezett 20 millió forint értékű lakóházielujítási munkát ?.',<>3 millió forintra teljositettélc. A félti szabadult irodahelyiségek visszaalakításával kapcsolatban 48 lakást készítettek el és adtak át rendeltetésüknek, Az Igazgatóság vállalatai - az újonnan felügyelete alá került vállalat adatainak figyolnonkivül hagyásával - az I. negyedévben ?8»l$-knl nagyobb teljesítést értolc ol, mint múlt év azonos időszakában. Jelentős eredmény, hogy a rendkívüli hideg időjárás ellenérv csak 9 kerületi vállalat nem telj ősitotto tervét, mig az előző években 15-2C vállalatnál volt lemaradás. A kedvező tervtől jesitést nagymér tőkben az tette lehetővé, hogy olyan - keretszerződésben nőm szereplő - munkákat végeztek, amelyokot télen is ol lőhetett végezni és a szükséges anyagot az építtető biztosította. Ezek a munkák biztosították a szakipari részlegek és a kőművesek belső munkával való ellátottságát. A torv túlteljesítését kedvezően befolyásolta, hogy a vállalatok jobbon fel tudták tölteni munkáslétszámukat, mint nz előző •rá, időszakokban. Helytelen azonban a vállalatoknak az a törekvése, hogy a kőművesrésziegok terhére a szakipari ré'r" jak létszámának emelésére törekszonok. Nehezítette a tervteljesitést v különböző épitési anyagok, főleg a tégla, mész, cement hiánya. Nagymennyiségű épitési anyagot vont ■ol a vállalatoktól a földrengés cs az árvizokozta károk helyreállítása. Az épitési anyaghiány miatt a megtervezett munkákat át kellett utemuzni, ezért a vállalatok munkáikat tervszerűen végrehajtani nem tudták. As osztály vállalatainak önköltségszintjo a torvozottnél 2.6$-kal kedvezőbbe A megtakarítás az anyagköltségnél jelentkezik, mert a vállalatok a rossz anyagellátás miatt nagyobbrészt olyan munkákat végeztek ol, ami saját anyagfelhasználást nem igényelt. A munkabérnél jelentkező megtakarítás oka, hogy előző evi tapasztalatokból kiindulva a vállalatok béralapját a szükségesnél mag eabban állapították mog. “te A vállalatok üzeni eredményét rontja az olőző éveket illető veszteségből, valamint garanciális vosztőségekből származó leírás. Az Épitési YZ
