1955. május 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
J é/s a Fővárosi Tanács Végreha jtóbi soré ts ága szem-raj a budapesti revei-51m» fejlődésének és helyzetének fő problémáiról,. |n A o e c! a r, 3 ru.; < o I: f e ;i fii. o d é s e tt | Pedagógusaink szoros kapcsolatban a társadalmunk és népgazdaságunk egészében bekövetkezett gy öleres váltó savókkal, igen lényeges fejlődésen mentek át. "Uj nagy erővé lett az értelmiség, amely zömében megszűnt burzsoa értelmiség lenni, mert megszűnt mag; burzsoázia, az az oszt-ly, amelytől e fontos társadalmi réteg léte függött. Az értelmiség most már túlnyomó többségében őszintén szolgálja a népi demokráciát, a dolgozó népet, a nép államat. az értelmiség súlya, jelentősége - a régié és az újé - nap mint nap növekszik a magyar népi demokráciában" - mondotta Rákosi Mátyás elvtárs Partunk III. Kongresszusán. Ezek a megállapításolc a pedagógusokra, igy a fővárosi pedagógusokra is érvényesok. A főváros nevelőinek fejlődését pozitiv és negatív vonatkozásban befolyásolták sajátos budapesti tényezőit# A fővárosban pedagógusainknak ra gazdasági, politikai, kulturális életbon ágon sok alkalmuk volt és van arra, hogy általános fejlődésünk eredményeit közvetlenül és nagy méreteiben lássák. Hatással volt és van fejlődésükre a párt által vezetett budapesti nagyipari munkáss g alkotó londülots. A fővárosi pedagógusoknak több alkalmuk volt arra, hogy tudományos társaságok, felsőoktatási intézmény ok, a külön továbbképző intézet, ss inház ak, könyvtársak, stb. által éljenek a fejlődési lehetőségekkel. Pozitív tényezőt jelent nem utolsó sorban az is, hogy Budapesten van a magyar munkás ifjúság zömo. A budap: sti iskolák többségében ma már van pártszervezet, amelyek mindinkább komoly tényezői a pedagógusok nevelésének. 3zek a tényezők a budapesti nevelők fejlődését segítették, egyben indokolttá teszik, nogy velük s zömben magasabb követelményeket t? inas szunyt* Ugyanakkor azonban figyelembe kell venni bizonyos negatív tényezőket is. Ilyen például az, hogy a fővárosi nevelőkilók helyzetüknél fogva a felszabadul-s előtt nagyobb-leheteségük volt a polgári kultúrával való fokozottabb összof ononá^ra, .. Bz sokuknál megnehezítette, sőt mais nehezíti a marxizmushoz való exjutásukat. A budapesti nevelek öszázé tételét - különösen a középiskolaiakét - meghatározza r.z a tény, hogy pedagógusok a volt uralkodó osztály érdekszerinti válogatás alapján kaphattak a fővárosban tanári állást. — Figyelembe koll vonni azt is, hogy a felszabaduláskor ra fővárosi növelőknek kb 70 $-n 45 éven felül volt és oz az arány az elmúlt évű; alatt is csak kismértékben változott, mert a főváros viszonylag jó számbeli pedagógus ellátottsága miatt kevés fiatal növelő kerülőt Budapestre. . • to L $ n . ■ \ ! i
