1955. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
1 » .«* jlp - 3-5' | azt láttuk, hogy nem eléggé világosan tártuk fel azt a különbséget, amely egy ilyen általános városrendezési terv ée egy konkrét, fix időre szőlő népgazdns gl terv között van. Az általános tarv nem azt jelenti, hogy bizonyos beruházásokat meg *ell valósítani bizonyos .időn belül, hanem sz általános terv* keret arra, ho.y a népgazdasági terv beruházásait a város fejlődése szempontjóból legmegfelelőbb helyen lehessen elhelyezni, megvalósítani. Az ankét egyik hozzászólója se-rintem igen helyesen válaszolt, amikor arra a kérdésre, hogy a terv megváló alt. les. mennyibe kerül, azt felelte, ho y annyiba, amennyit a népgazdaság egy-egy népgazdasági periódusban Budapesten befektet. Mi a népgazdasági befektetések rol,, ét ée keretét biztosítjuk az ált- lárorc tervben. Bgy másik probléma volt az ütemezőinek az általános tervvel való kapcsolat*, illetőleg bizonyos mértékű ösezeve.yittk e. Az általános tervvel kupouolutban kidolgoztunk egy olyan ütemezési tervot, amelyben igyekeztünk megvilágítani, ho^y lrckó- écitkezráseink elsősorban a legsürgősebben hol lehetségesek, így kb 90.000 lakás elhelyezésére dolgoztunk ki alternatív lehetőségeket ée megvizsgáltuk, hogy ezzel összefüggésben milyen közlekedési #Öldtérüléti és egyéb beruházásokra volna szükség, E.y ilyen ütemezési tervet tárgyalni és elfő. adni azonban csak az ltalánoe terv rögzít se után és osak a népgazdasági tervek ismeretében lehet, j Az ütemezési terv tehát: melléklet. Nem tartózéka, hanem csak mellék lete az általános tervnek. Végül utilsd elvi kérdésként Bzerotnéa megemlíteni a tervj általános voltának a kérdését. Az általános tervtől nem szabad többet várni, mint amennyit tartalmaz. Általános tervünk az egyes utak pontos szélességét, nyomvonalát, az egyes épületek precift- körvonalait stb. nem tartaloménza, uanem mlnd-ennek a keretét, ez alapját adja meg, amelynek alapján azután a részletes tervek, az épületiek tervei ténylegesen megvalósíthatók lesznek. Ezért az itt bemutatott perspektívákat sem szabad úgy értelmeznünk, hogy a rögzített, az elfogadandó konkrét beépítési módot mutatják, hanem úgy, hogy illusztrálják azt, hogy nagyjából ilyen elgondolással, ilyen gondolatkörben óhajtjuk városunk légjelentősebb pontjait kiilakitani. A végls- '[ ges megoldás a;:után - nagyrészt tervpályázatok és részletes tervezések utján - akkor és ott történik, amikor és ahol ezeknek kiépítésére a szükség ténylegesen felmerül. | ) (i-
