1955. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

I

i

j - 6 E*y részletkérdést is szeretnék felemlíteni, amely a

február 4.-án tartott vita kapcsán felmerült. Ez az, hogy a terv ismertetésében a területeket mint zártsorú, é3 mint szabadonálló épitési területeket tárgyaltuk. Szedetném megje yezni, hogy a zártsorú épitési tettetek alatt sem értjük a kapitalizmus alatt kialakult, teljesen beépi- t ett, levegőtlen utoasor kát, nem értünk alatta olyan építkezéseket,,

" ahol az egyes házak udvarai külön-kttlön nem füg nek öwaze egymással, hanem azt az épitési mddot, amely most már a Szovjetunióban tel-jes mértékben kialakult, és a népi demokráciák valamennyiében követik, - hogy az utoák háta mögött nagy közös kerteket, közös parkokat létesítünk, éa az épületek kö őt t olyan széles közöket hagyunk, amelyek ezeknek a belső parkoknak a levegő-átjárás't teljes mértékben biztosítok. Egysfcóvali zártsorú épitési övezet alatt - jobb elnevezés hij^án - ilyen épitési m ód értendő.

Befejez sül megemlítem, hogy az általán >s terv megállapítsanak abban érzem a legnagyobb Jelentőségét, hogy tényleg egyértelmű utat mutat népgazdasági beruházásaink számára. Az a hosszú huza-vona|^ az a sok tévedés, az egyik héj/ről a másikra helyezés, a város fejlődését sokszor gátlő beruházások, - amelyekre sajnos, igen sok péld'nk vaa— az általános terv által rögzített irányvonal alapján, remélhetőleg, teljesen kiküszöbölhetők lesznek.

E 1 n ö k : A tárgyalás menetére vonatkozóan Javasolom# hogy kövessük azt a módot, hogy akiknek kérdésük van, azt tegyék fel most, - a kérdésekre Preisich elvtárs válaszol és utána megnyitjuk a vitát. Helyesnek tartják az elvtársak a tárgyalásnak ezt a menetét?

/Igen./

Kinek van kérdése? _ I

V i g í Preisioh elvtár3 a beszámolóban érintette a Marx-tér kérdését, és elmondotta, ho y itt megoldatlan problémák merülnek fel.

L ' ■ ' ' ' ' $7 • Jl

b >. . " '■'.‘ip

17