1954. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
202
i- 2 '% l'2£L bon. A kórházak gépkocsi-parkja oldgtclon. A rendelőintézetek tultar? ü hőitek* A betegek sokszor feleslegesen, órákon át várakoznak> A botégeket sokszor feleslegesen küldözgetik nesszefekvő intézetekbe. Éven-. ként nilliész.ánra nonő munkaórák vesznek cl, fel kell tenni a kórdóst; vájjon ezeknek az árából nem lehetett volna-e az elmúlt négy esztendő’ alatt lényegesen ncgjavítani rendelőintézeti hálózatunkat. Az rv. ok sokat panaszkodnak a nüszerőkkel és gépekkel való hiányos ellátottságról, A körzeti orvosok meg engedhet otlon nértólcbon vannak túlterhelve, A tejkonyhák kapacitása aránytalanul kicsi n bölcsődék szükségleteihez képest, Buda déli részén egyáltalán nincs gyomok- ós csocsenő- osztály, A tbc-hclyzet a felszabadulás utáni időszakban nagymértékben megjavult. Hiba, hogy az élelmezési árkeretet 14 forintról nóg mindig nem emelték fel a javasolt 17 forintra, A hiányosságok egyik oka n beruházások hibás kezeléso az 1950-54-gs időszakban. Az illetékes sznkszervok hibásan tájékoztatták a legfelsőbb politikai 03 gazdasági vozotést a főváros egészségügyi állapotáról. A iiini3ztériumi egészség- ügyi irányítás sok szervezési hibát kövotett el* A Városi Tanács egész sógügyi osztályának vezetését ugyanaz az elméleti, a valóságos szükségletektől elszakadt szervezési szollon hatotta át, mint a minisztériumi irányitást. A jelentés végeredményben megállapít ja, hogy q főváros egészségügyi ellátásában az utóbbi években javulás helyott visszaesés műt átkozik,Az osztályvezetésnek az ÁB jelentéséhez fűzött észrevételei ezt a megállapítást non tárgyilagosnak minősítik. Az osztályvozetés szerint éppen az egyenletes fejlődés jellemző a főváros egészségügyi helyzetére. Budapest természetes szaporodása a felszabadulás előtti 1-2^-ról 1949-ben már 3*8$-ra, 1953-ban 11,2 #-rn emelkedett. A csecse :n<5 halálozás az 1951. évi 7*3/&-ról 1955-ban 5,9^-ro csökkent. Három év alatt több mint 150 körzeti orvosi állást töltöttünk be. Budapesten jolcnlog a 675 körzet - 2-3 kivételével - orvossal rendelkezik. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma három év alatt'nagymértékben enclkedott, 1950-ben 4610 volt, 54 első felében már 7378* Súlyos ágyhiány nincs. Hozzászólók! Kopácsi Sándor, Bakos József, Alapi Gyula, Garamszegi J^nos, Hajós György, Posta László, Simonovics István, Baranyai J'-noe, Gálhidi Béla, Katona István, Somogyi Pál, Arató Ottó, Kalamár József, Flanm Sándor, Vikol János, Molnár Ferenc, Ferencz Pál, Zsoldos László. A VB rendkívüli részleto33Óggel, igen mélyrehatóan tárgyalta meg a jelentést. Kende Zsignond a fclvotott kérdésükre válaszolva. elmondotta, hogy a jelentés túlságosan nagy terjedelme miatt nem lehetett minden réá'zl©tlcárdóasel, igy példáu? a nemiketc ’Ségok ügyével is foglalkozni. Az ÁB részéről izgágnság lett volna a minisztériumban állandóan sürgetni a határosatok végrehajtását. Az od-tály- vozotő észrevételei é3 a minisztérium egész gcsztiója a budapcstí- vidőki viszonylatban bizonyos hibás szemléleten alapul, A vidéki kórházak ágykihasználtsága helyenként rosszabb, mint Budapesten., 1954 III. negyedében az egy betegre jutó ráfordítás valamit javult. A belgyógyászati ágyak hiányát fokozta, hogy járvány idején a László-kór- háznak nem volt elogcndő ágya. Állandóan kárhoztattuk az orvosokat terhelő túlságosan nagy adminisztrációt. A jelentés alapvető célja a hiányosságok feltárása voltn Az előterjesztett javaslatok célj : a javítás, éspedig igen közeli kihatással ♦ Katona István osztályvozc üő az'rint Pest negye egészségügyi osztályával jé a kapcsolat. A XIV.-, korú' mt számára az ottani pártbizottság! épületben szakrendelő intéző/) /} JjQl-----r ■ma . ■» *• — ■■■ ¥
